Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2025. dec. 24. Ádám, Éva
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü

A húsvéti ünnepkör népszokásai

Mozaik
húsvét
ünnep
hagyományok

facebook megosztás

Kölesdi Fanni - 2021. ápr. 02., 18:49

A húsvét az egyik legfontosabb keresztény ünnep, amely Jézus Krisztus feltámadásához, valamint a tavasz eljöveteléhez, az újjászületéshez kötődik. 

Az egyházi év egyik legkiemelkedőbb időszaka a nagycsütörtökkel kezdődő húsvéti szent három nap. Az ünnepkörhöz rengeteg népszokás kötődik – ilyen például a Fejér megyében igencsak elterjedt sibálás.

A bűnök megváltása, a tavasz ünnepe

A Biblia szerint Jézus nagypénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Kereszthalálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett.
A húsvéti ünnepkörhöz hozzá tartozik a hamvazószerdától húsvét vasárnapig tartó nagyböjti időszak, melynek utolsó heteiben több kiemelkedő napot is találunk. A húsvétot közvetlenül megelőző hét a nagyhét, ezen belül is kiemelkednek nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat napjai – mondta Kiss Rebeka, az Intercisa Múzeum néprajzos muzeológusa. Mint kiemelte, Nagycsütörtökön a „harangok Rómába mennek”, azaz elhallgatnak és nem is szólalnak meg egészen a feltámadás napjáig; hangjukat ez idő alatt kereplővel helyettesítik. 
Nagypéntek Jézus keresztre feszítésének emléknapja, valamint ez a nap a negyven napos böjt legszigorúbban vett napja. A néprajzos muzeológus mint mondta, a népi kultúrában ehhez a naphoz országszerte több tilalom is fűződött, többek között tilos volt pl. kenyeret sütni, mert úgy tartották, hogy a nagypénteken sütött kenyér kővé válik.
Nagyszombaton délután a mise alatt újra megszólalnak a harangok, jelezve ezzel Jézus Krisztus feltámadását. A misét ilyenkor körmenet követi, majd hazaérve katolikus vidékeken már a vacsoraasztalra kerülnek a jellegzetes húsvéti fogások - országszerte kerül ilyenkor az asztalra sonka, kolbász, kalács, tojás, torma.

Élő ünnep

Kiss Rebeka beszélt arról is, hogy az ünnepkörhöz kapcsolódóan területenként eltérő népszokásokkal találkozhatunk, a legelterjedtebb a locsolkodás, amely húsvét hétfőn történik:
– Húsvét hétfő ma is élő, mindenki számára jól ismert, szokása a locsolkodás, amelynek alapja a víz tisztító- és termékenységvarázsló erejébe vetett hit. Ilyenkor a fiúk, férfiak ellátogatnak a lányokhoz, asszonyokhoz, nőismerősökhöz, nőrokonokhoz és meglocsolják őket, régebben vízzel, napjainkban inkább már kölnivel. Érdekesség, hogy a világháborúk előtt kizárólag vízzel locsoltak, gyakran vödörszámra öntötték a vizet a lányok-asszonyok nyakába, a kölni használata a két világháború között kezdett elterjedni. A kölni használatához hasonlóan a locsolóversek szavalása is újkeletű szokásnak számít. 
A másik közismert néphagyomány a tojásfestés. Régen természetes anyagokkal, például lencse vagy hagyma levével színezték a tojásokat. A díszítésnél pedig a viaszolási és karcolási technika volt a legelterjedtebb. 

Locsolástól sibálásig

A locsolásért – ahogy napjainkban is – régebben is ajándék járt, és szokás volt a locsolókat étellel, itallal kínálni. Ajándékba a nagypénteken festett hímes tojásokat adták, melyek több technikával is készülhettek. Ilyen volt például a viasszal írókázott díszítési eljárás. Ennek során a tojásra meleg viasszal formákat rajzolnak, majd ez után színezik őket, így a viaszt lekaparva a színes tojáson a világos minták rajzolata lesz látható. Ehhez hasonló eljárás a berzselés, mely során a tojásokra festés előtt apró virágokat, leveleket rögzítenek, a festés után ezek lenyomata díszíti a tojást. A tojások színezéséhez általában növényi festékleveket használtak, pl. lila- és/vagy vöröshagyma héját – ismertette Kiss Rebeka. 
A népszokásokat illetően hozzátette még, hogy tipikus Fejér megyei húsvéti szokás az úgynevezett sibálás. Mint mondta, sibálni húsvét hétfő reggelén – a locsoláshoz hasonlóan – a kisfiúk, legények, férfiak jártak. Meglátogatták a lányos házakat, nőrokonokat, barátokat és őket egy fűzfavesszőből font korbáccsal – a sibával – megcsapkodták, hogy szépek, egészségesek maradjanak. A sibálásért cserébe szintén hímestojást kaptak, és megvendégelték őket.

(A kép illusztráció)
 

A rovat további hírei: Mozaik

Ezért érdemes akkumulátoros szerszámgépeket használni

Ezért érdemes akkumulátoros szerszámgépeket használni

2025. máj. 22.

A mindennapok során sokféle különböző barkácsmunka adódhat otthon, amiket könnyen el tudunk végezni mi magunk is, ha van egy kis kézügyességünk, némi gyakorlatunk és persze, ha rendelkezésünkre állnak a megfelelő kialakítású szerszámok. (X)

Ezek CO hegesztéshez a legjobb anyagok

Ezek CO hegesztéshez a legjobb anyagok

2025. máj. 21.

A különböző fémek összekapcsolása hatékonyan megvalósítható CO hegesztés segítségével. (X)

Újra megnyílt az állatsimogató a Fővárosi Állat- és Növénykertben

Újra megnyílt az állatsimogató a Fővárosi Állat- és Növénykertben

2025. máj. 21.

Megszűntek azok a korlátozások, amelyeket még márciusban vezettek be a száj- és körömfájásjárvány miatt, így újra látogatható az állatsimogató, illetve az Ausztrál-ösvény lakói közé is újra bemehet a közönség – tájékoztatta a Fővárosi Állat- és Növénykert az MTI-t.

Folytatódik az egészségőr sorozat a népfőiskolán

Folytatódik az egészségőr sorozat a népfőiskolán

2025. máj. 20.

A Testi tüneteink lelki okai című előadásra várja az érdeklődőket a Dunamenti Regionális Népfőiskola a Kossuth Lajos utcai központ előadótermében szerdán délután.

Mit jelent a kognitív metaprogramozás?

Mit jelent a kognitív metaprogramozás?

2025. máj. 20.

Az egészségügyi hírekben rendkívül sokat hallhatunk arról, hogy milyen fontos a stresszkezelés és a testi mellett a lelki, szellemi egészség megőrzése, fenntartása is. Arról azonban már jóval kevesebbet tudhatunk, hogyan is érhetjük el ezt a vágyott állapotot. (X)

Visszatért a természetbe Merlin, a Budakeszi Vadasparkban felnevelt vadmacska

Visszatért a természetbe Merlin, a Budakeszi Vadasparkban felnevelt vadmacska

2025. máj. 20.

Közel egyéves visszatelepítési folyamatot követően visszatérhetett a természetbe Merlin, a Budakeszi Vadasparkban felnevelt vadmacska.

Némi napsütés után felhős, borult, csapadékos hét várható

Némi napsütés után felhős, borult, csapadékos hét várható

2025. máj. 19.

A gyümölcsérlelő meleg még várat magára, a hétre is felhős és esős napokat ígér a DO időjárási szakértője. A naposabb nyitány után már keddtől megérkeznek a felhők – és ki is tarthatnak egészen a hét végéig.

  • További hírek

Friss hírek

  1. Ünnepi ajándékpercek az Élesztő közösségétől

  2. Karácsonykor is előzzük meg a tűzeseteket!

  3. DSTV: a birkózók is elbúcsúztatták az évet

  4. "A közösség ereje ilyenkor válik igazán láthatóvá..."

  5. Csábító üzenetek, súlyos következmények

Videók

Embedded thumbnail for Ünnepi ajándékpercek az Élesztő közösségétől

Ünnepi ajándékpercek az Élesztő közösségétől

Embedded thumbnail for DSTV: a birkózók is elbúcsúztatták az évet

DSTV: a birkózók is elbúcsúztatták az évet

Embedded thumbnail for DSTV: jótékonyság a Restiben

DSTV: jótékonyság a Restiben

Top hírek

  1. Bréking: lakástűz a Hold utcában – a mentőket is bevetették (FRISSÍTVE)

  2. Életet mentettek a dunaújvárosi rendőrök

  3. Rablás miatt tartóztatták le a buszmegállók üvegtörőjét

  4. Csábító üzenetek, súlyos következmények

  5. DKIK: új titkár az iparkamaránál

Galéria

A szeretet lángja is ég

Az öröm rózsaszín gyertyája is fénylik (galéria) - fotó:

Az öröm rózsaszín gyertyája is fénylik (galéria)

DKSE évzáró (2025) - fotó:

DKSE évzáró (2025)

Dunaújváros Hetilap

XIV. évfolyam 50. szám - 2025.12.19.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő