Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2025. dec. 27. János
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü

A húsvéti ünnepkör népszokásai

Mozaik
húsvét
ünnep
hagyományok

facebook megosztás

Kölesdi Fanni - 2021. ápr. 02., 18:49

A húsvét az egyik legfontosabb keresztény ünnep, amely Jézus Krisztus feltámadásához, valamint a tavasz eljöveteléhez, az újjászületéshez kötődik. 

Az egyházi év egyik legkiemelkedőbb időszaka a nagycsütörtökkel kezdődő húsvéti szent három nap. Az ünnepkörhöz rengeteg népszokás kötődik – ilyen például a Fejér megyében igencsak elterjedt sibálás.

A bűnök megváltása, a tavasz ünnepe

A Biblia szerint Jézus nagypénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Kereszthalálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett.
A húsvéti ünnepkörhöz hozzá tartozik a hamvazószerdától húsvét vasárnapig tartó nagyböjti időszak, melynek utolsó heteiben több kiemelkedő napot is találunk. A húsvétot közvetlenül megelőző hét a nagyhét, ezen belül is kiemelkednek nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat napjai – mondta Kiss Rebeka, az Intercisa Múzeum néprajzos muzeológusa. Mint kiemelte, Nagycsütörtökön a „harangok Rómába mennek”, azaz elhallgatnak és nem is szólalnak meg egészen a feltámadás napjáig; hangjukat ez idő alatt kereplővel helyettesítik. 
Nagypéntek Jézus keresztre feszítésének emléknapja, valamint ez a nap a negyven napos böjt legszigorúbban vett napja. A néprajzos muzeológus mint mondta, a népi kultúrában ehhez a naphoz országszerte több tilalom is fűződött, többek között tilos volt pl. kenyeret sütni, mert úgy tartották, hogy a nagypénteken sütött kenyér kővé válik.
Nagyszombaton délután a mise alatt újra megszólalnak a harangok, jelezve ezzel Jézus Krisztus feltámadását. A misét ilyenkor körmenet követi, majd hazaérve katolikus vidékeken már a vacsoraasztalra kerülnek a jellegzetes húsvéti fogások - országszerte kerül ilyenkor az asztalra sonka, kolbász, kalács, tojás, torma.

Élő ünnep

Kiss Rebeka beszélt arról is, hogy az ünnepkörhöz kapcsolódóan területenként eltérő népszokásokkal találkozhatunk, a legelterjedtebb a locsolkodás, amely húsvét hétfőn történik:
– Húsvét hétfő ma is élő, mindenki számára jól ismert, szokása a locsolkodás, amelynek alapja a víz tisztító- és termékenységvarázsló erejébe vetett hit. Ilyenkor a fiúk, férfiak ellátogatnak a lányokhoz, asszonyokhoz, nőismerősökhöz, nőrokonokhoz és meglocsolják őket, régebben vízzel, napjainkban inkább már kölnivel. Érdekesség, hogy a világháborúk előtt kizárólag vízzel locsoltak, gyakran vödörszámra öntötték a vizet a lányok-asszonyok nyakába, a kölni használata a két világháború között kezdett elterjedni. A kölni használatához hasonlóan a locsolóversek szavalása is újkeletű szokásnak számít. 
A másik közismert néphagyomány a tojásfestés. Régen természetes anyagokkal, például lencse vagy hagyma levével színezték a tojásokat. A díszítésnél pedig a viaszolási és karcolási technika volt a legelterjedtebb. 

Locsolástól sibálásig

A locsolásért – ahogy napjainkban is – régebben is ajándék járt, és szokás volt a locsolókat étellel, itallal kínálni. Ajándékba a nagypénteken festett hímes tojásokat adták, melyek több technikával is készülhettek. Ilyen volt például a viasszal írókázott díszítési eljárás. Ennek során a tojásra meleg viasszal formákat rajzolnak, majd ez után színezik őket, így a viaszt lekaparva a színes tojáson a világos minták rajzolata lesz látható. Ehhez hasonló eljárás a berzselés, mely során a tojásokra festés előtt apró virágokat, leveleket rögzítenek, a festés után ezek lenyomata díszíti a tojást. A tojások színezéséhez általában növényi festékleveket használtak, pl. lila- és/vagy vöröshagyma héját – ismertette Kiss Rebeka. 
A népszokásokat illetően hozzátette még, hogy tipikus Fejér megyei húsvéti szokás az úgynevezett sibálás. Mint mondta, sibálni húsvét hétfő reggelén – a locsoláshoz hasonlóan – a kisfiúk, legények, férfiak jártak. Meglátogatták a lányos házakat, nőrokonokat, barátokat és őket egy fűzfavesszőből font korbáccsal – a sibával – megcsapkodták, hogy szépek, egészségesek maradjanak. A sibálásért cserébe szintén hímestojást kaptak, és megvendégelték őket.

(A kép illusztráció)
 

A rovat további hírei: Mozaik

DSTV: jótét céllal báloztak

DSTV: jótét céllal báloztak

2025. már. 10.

Folytatta a jótékony célú programok hagyományát a BIROK Szabó Magda iskola, derül ki a DSTV összegzéséből. A tavalyi akció sikere után a II. Jótékonysági Magda Bál bevételből elsősorban tovább fejlesztenék a felépített játszóteret, illetve bővítenék a felsősök közösségi tereit. Hangkép.

Milyen juttatást kaphatunk a plazmaadásért?

Milyen juttatást kaphatunk a plazmaadásért?

2025. már. 09.

A plazmaadás egyre népszerűbb, ennek az egyik oka egy magasztos cél: a vérplazma olyan gyógyszerkészítmények alapanyagául szolgál ugyanis, ami egyes betegek számára az életet jelenti. (X)

DSTV: jaj a kiszebábnak a Vasvári udvarán

DSTV: jaj a kiszebábnak a Vasvári udvarán

2025. már. 09.

Sikeres tavaszváró program helyszíne volt a napokban a Vasvári iskola, derül ki a DSTV összegzéséből. Az intézmény udvarán tartott kiszebáb-égetést egy emberként ünnepelte az iskola közössége – a nebulók dalokkal, mondókákkal és nagy zsivajjal űzték el a telet. Hangkép.

Ritka bolygóegyüttállás figyelhető meg keddtől az égbolton

Ritka bolygóegyüttállás figyelhető meg keddtől az égbolton

2025. már. 07.

Március 11-én közelségbe kerül egymással a Vénusz és a Merkúr sarlója, a bolygóegyüttállás szabad szemmel is megfigyelhető lesz. Ebből az alkalomból a Svábhegyi Csillagvizsgáló rendhagyó nappali bolygóészleléssel várja a látogatókat.

A gyermekekért folytatott munka állandó

A gyermekekért folytatott munka állandó

2025. már. 06.

A sajátos nevelési igényű gyermekekért tartottak szakmai napot a Városházán. A „C” szárnyban szerdán olyan szakértői bizottság gyűlt össze, akik nap mint nap tesznek az atipikus fejlődésmenetű gyermekek fejlesztéséért, támogatásáért.

Rajzpályázat diákoknak a tűzvédelemről

Rajzpályázat diákoknak a tűzvédelemről

2025. már. 06.

Az elmúlt évek szép hagyományát folytatva immáron tizenkettedik alkalommal hirdeti meg alkotói pályázatát az Országos Tűzmegelőzési Bizottság. Az idei pályázat témája és címe: A jövő tűzvédelme.

Milyen előnyöket kínál a webshop bérlés az e-kereskedők számára?

Milyen előnyöket kínál a webshop bérlés az e-kereskedők számára?

2025. már. 06.

Sokakat vonz manapság az e-kereskedelem lehetősége, hiszen az online történő értékesítés egyszerű és gyors megoldást kínál a vállalkozók részére. (X)

  • További hírek

Friss hírek

  1. Három pont a fa alá

  2. DSTV: ilyen volt a darts 2025-ben

  3. DSTV: "Levelek a Jézuskának"

  4. Ünnepi forduló az Erste Ligában

  5. Digitális utility - eszközfedezet nélkül?

Videók

Embedded thumbnail for DSTV: ilyen volt a darts 2025-ben

DSTV: ilyen volt a darts 2025-ben

Embedded thumbnail for DSTV: "Levelek a Jézuskának"

DSTV: "Levelek a Jézuskának"

Embedded thumbnail for DSTV: együtt a szeretet ünnepén

DSTV: együtt a szeretet ünnepén

Top hírek

  1. Szép gesztus a szenteste előtt

  2. Csábító üzenetek, súlyos következmények

  3. Karácsony a Krisztus Király főtemplomban

  4. Focival készültek az ünnepekre

  5. DKIK: új titkár az iparkamaránál

Galéria

A szeretet lángja is ég

Az öröm rózsaszín gyertyája is fénylik (galéria) - fotó:

Az öröm rózsaszín gyertyája is fénylik (galéria)

DKSE évzáró (2025) - fotó:

DKSE évzáró (2025)

Dunaújváros Hetilap

XIV. évfolyam 50. szám - 2025.12.19.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő