Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2025. dec. 27. János
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü

A húsvéti ünnepkör népszokásai

Mozaik
húsvét
ünnep
hagyományok

facebook megosztás

Kölesdi Fanni - 2021. ápr. 02., 18:49

A húsvét az egyik legfontosabb keresztény ünnep, amely Jézus Krisztus feltámadásához, valamint a tavasz eljöveteléhez, az újjászületéshez kötődik. 

Az egyházi év egyik legkiemelkedőbb időszaka a nagycsütörtökkel kezdődő húsvéti szent három nap. Az ünnepkörhöz rengeteg népszokás kötődik – ilyen például a Fejér megyében igencsak elterjedt sibálás.

A bűnök megváltása, a tavasz ünnepe

A Biblia szerint Jézus nagypénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Kereszthalálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett.
A húsvéti ünnepkörhöz hozzá tartozik a hamvazószerdától húsvét vasárnapig tartó nagyböjti időszak, melynek utolsó heteiben több kiemelkedő napot is találunk. A húsvétot közvetlenül megelőző hét a nagyhét, ezen belül is kiemelkednek nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat napjai – mondta Kiss Rebeka, az Intercisa Múzeum néprajzos muzeológusa. Mint kiemelte, Nagycsütörtökön a „harangok Rómába mennek”, azaz elhallgatnak és nem is szólalnak meg egészen a feltámadás napjáig; hangjukat ez idő alatt kereplővel helyettesítik. 
Nagypéntek Jézus keresztre feszítésének emléknapja, valamint ez a nap a negyven napos böjt legszigorúbban vett napja. A néprajzos muzeológus mint mondta, a népi kultúrában ehhez a naphoz országszerte több tilalom is fűződött, többek között tilos volt pl. kenyeret sütni, mert úgy tartották, hogy a nagypénteken sütött kenyér kővé válik.
Nagyszombaton délután a mise alatt újra megszólalnak a harangok, jelezve ezzel Jézus Krisztus feltámadását. A misét ilyenkor körmenet követi, majd hazaérve katolikus vidékeken már a vacsoraasztalra kerülnek a jellegzetes húsvéti fogások - országszerte kerül ilyenkor az asztalra sonka, kolbász, kalács, tojás, torma.

Élő ünnep

Kiss Rebeka beszélt arról is, hogy az ünnepkörhöz kapcsolódóan területenként eltérő népszokásokkal találkozhatunk, a legelterjedtebb a locsolkodás, amely húsvét hétfőn történik:
– Húsvét hétfő ma is élő, mindenki számára jól ismert, szokása a locsolkodás, amelynek alapja a víz tisztító- és termékenységvarázsló erejébe vetett hit. Ilyenkor a fiúk, férfiak ellátogatnak a lányokhoz, asszonyokhoz, nőismerősökhöz, nőrokonokhoz és meglocsolják őket, régebben vízzel, napjainkban inkább már kölnivel. Érdekesség, hogy a világháborúk előtt kizárólag vízzel locsoltak, gyakran vödörszámra öntötték a vizet a lányok-asszonyok nyakába, a kölni használata a két világháború között kezdett elterjedni. A kölni használatához hasonlóan a locsolóversek szavalása is újkeletű szokásnak számít. 
A másik közismert néphagyomány a tojásfestés. Régen természetes anyagokkal, például lencse vagy hagyma levével színezték a tojásokat. A díszítésnél pedig a viaszolási és karcolási technika volt a legelterjedtebb. 

Locsolástól sibálásig

A locsolásért – ahogy napjainkban is – régebben is ajándék járt, és szokás volt a locsolókat étellel, itallal kínálni. Ajándékba a nagypénteken festett hímes tojásokat adták, melyek több technikával is készülhettek. Ilyen volt például a viasszal írókázott díszítési eljárás. Ennek során a tojásra meleg viasszal formákat rajzolnak, majd ez után színezik őket, így a viaszt lekaparva a színes tojáson a világos minták rajzolata lesz látható. Ehhez hasonló eljárás a berzselés, mely során a tojásokra festés előtt apró virágokat, leveleket rögzítenek, a festés után ezek lenyomata díszíti a tojást. A tojások színezéséhez általában növényi festékleveket használtak, pl. lila- és/vagy vöröshagyma héját – ismertette Kiss Rebeka. 
A népszokásokat illetően hozzátette még, hogy tipikus Fejér megyei húsvéti szokás az úgynevezett sibálás. Mint mondta, sibálni húsvét hétfő reggelén – a locsoláshoz hasonlóan – a kisfiúk, legények, férfiak jártak. Meglátogatták a lányos házakat, nőrokonokat, barátokat és őket egy fűzfavesszőből font korbáccsal – a sibával – megcsapkodták, hogy szépek, egészségesek maradjanak. A sibálásért cserébe szintén hímestojást kaptak, és megvendégelték őket.

(A kép illusztráció)
 

A rovat további hírei: Mozaik

A Sziget fesztivál nemzetközi környezetvédelmi minősítést kapott

A Sziget fesztivál nemzetközi környezetvédelmi minősítést kapott

2025. feb. 28.

Nemzetközi környezetvédelmi, zöld minősítést kapott a Sziget fesztivál, amely a rangos A Greener Future szervezettől az "ajánlott" besorolást kapta meg a világ fesztiváljai között.

Egy tucat TOP Plusz pályázatot készít elő az önkormányzat március végéig

Egy tucat TOP Plusz pályázatot készít elő az önkormányzat március végéig

2025. feb. 27.

Minden dunaújvárosit érintő fejlesztésekkel és pályázatokkal kapcsolatban tartott sajtótájékoztatót Szabó Zsolt gazdasági és koordinációs alpolgármester. A következő hetekben több, mint tíz projektet készítenek elő, amelyek mind EU-s forrásból valósulnának meg.

Szerdától lehet foglalni asztalt a tavaszi étterem hétre

Szerdától lehet foglalni asztalt a tavaszi étterem hétre

2025. feb. 27.

Szerdától lehet asztalt foglalni a tavaszi Országos Étterem Hét rendezvényre, amelyen több mint 200 vendéglátóhely, köztük 14, Michelin-ajánlással rendelkező étterem menüiből lehet majd választani.

Közeleg a kolbászfesztivál, töltsünk együtt egy délutánt a Mondbach-kúria udvarán!

Közeleg a kolbászfesztivál, töltsünk együtt egy délutánt a Mondbach-kúria udvarán!

2025. feb. 26.

Jó hangulat, ínycsiklandó illatok, fenséges falatok és színes, mozgalmas hagyományőrző programok – ezt kínálja a XIII. Kolbásztöltő Fesztivál a Mondbach-kúriába látogatóknak szombaton. 

Vidéken nyugdíjasként házat felújítani? Most már ez is lehetséges!

Vidéken nyugdíjasként házat felújítani? Most már ez is lehetséges!

2025. feb. 26.

A híroldalak sorra számoltak be az év elején arról a nagyszerű lehetőségről, amely végre esélyt adna a kisebb falvakban élőknek is arra, hogy felújítsák, korszerűsítsék otthonaikat. (X)

Gyógyhatású gombák segíthetnek az inzulinrezisztencia kezelésében

Gyógyhatású gombák segíthetnek az inzulinrezisztencia kezelésében

2025. feb. 26.

Ígéretesek lehetnek az ehető gombák az anyagcsere és a vércukorszint szabályozásában - derül ki a Semmelweis Egyetem új tanulmányából, amely szerint a gyógyhatású gombák bioaktív vegyületei megelőzhetik vagy mérsékelhetik az inzulinrezisztenciát.

Miért jó választás egy passzívház?

Miért jó választás egy passzívház?

2025. feb. 25.

Napjainkban egyre fontosabb szerepe van az anyagi biztonságnak. Az ingatlan fenntartása az elmúlt években több családnak is kihívást okozott, elég csak az elszálló rezsiköltségekre gondolni. (X)

  • További hírek

Friss hírek

  1. Sérülések árnyékában is előrelépés

  2. DSTV: mézeskalács a múzeumban

  3. Három pont a fa alá

  4. DSTV: ilyen volt a darts 2025-ben

  5. DSTV: "Levelek a Jézuskának"

Videók

Embedded thumbnail for DSTV: mézeskalács a múzeumban

DSTV: mézeskalács a múzeumban

Embedded thumbnail for DSTV: ilyen volt a darts 2025-ben

DSTV: ilyen volt a darts 2025-ben

Embedded thumbnail for DSTV: "Levelek a Jézuskának"

DSTV: "Levelek a Jézuskának"

Top hírek

  1. Szép gesztus a szenteste előtt

  2. Csábító üzenetek, súlyos következmények

  3. Karácsony a Krisztus Király főtemplomban

  4. Focival készültek az ünnepekre

  5. DSTV: a birkózók is elbúcsúztatták az évet

Galéria

A szeretet lángja is ég

Az öröm rózsaszín gyertyája is fénylik (galéria) - fotó:

Az öröm rózsaszín gyertyája is fénylik (galéria)

DKSE évzáró (2025) - fotó:

DKSE évzáró (2025)

Dunaújváros Hetilap

XIV. évfolyam 50. szám - 2025.12.19.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő