ICA-D: Gerber Pál képe a kirakatkiállításon

A holokauszt emléknap gondolatköre inspirálta a kirakatkiállítások sorozatának következő  "epizódját" a Kortárs Művészeti Intézet (ICA-S) Uitz Termének kirakatában. Az intézménytől kapott, a tárlat híréhez mellékelt összegzés szerint az ICA-D e szerény, ugyanakkor figyelemre méltó tárlattal, Gerber Pál Klein József című olajfestményét kiállítva emlékezik és figyelmeztet a holokauszt tragédiájára, s fejezi ki tiszteletét az áldozatok emléke előtt. 

A meghökkentés művészete

Gerber Pál 1956-ban született Tatabányán, jelenleg Budapesten él és dolgozik. A Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakán végzett (1976-1983), ahol mesterei Blaski János és Sváby Lajos voltak. 1983-tól 1988-ig tagja volt a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának. A nyolcvanas évek óta rendszeres résztvevője a hazai tárlatoknak, külföldön is számos kiállításon szerepelt. A kilencvenes években számtalan ösztöndíj nyertese volt, így többek között Nagy-Britanniában, Olaszországban, az Egyesült Államokban és Németországban járt tanulmányúton. 1997-ben Munkácsy-díjat kapott. Művei megtalálhatóak a legfontosabb hazai közgyűjteményekben, például a Magyar Nemzeti Galéria Jelenkori Gyűjteményében, a Ludwig Múzeumban, a debreceni MODEM-ben és a Kortárs Művészeti Intézet gyűjteményében is.
Markója Csilla szavait idézve Gerber Pál "a meghökkentést a művészi megformálás igen magas fokán űzi (...) művei egyetlen nagy Gesamtkunstwerk részeiként is felfoghatók;  képei soha nem hordoznak irányított üzenetet, mindig megőriznek valamit a dolgok eredendő titokzatosságából. Képrejtvényekre emlékeztetnek, ám végső megfejtés nincs, irónia helyett pedig inkább játékos komolyság, sok tapintat és humor jellemzi őket. Enigmatikus képei oldott, lágy festőiséggel, tárgyegyüttesei gondos kézműves munkával készülnek, hiányzik belőlük az újtárgyiasság szigorúsága."
Az alkotó életrevaló és meghökkentő művészete már a kilencvenes évek elején felbukkant Dunaújvárosban, az Uitz Terem Innocens című, csoportos kiállításán. Akkor a művész nemcsak a kiállítótérbe csempészett egyensúlylazító szövegeket; feliratozott buszaival ("Vaj, amely ok nélkül romlik. / Föld, amely kapálás nélkül sarjad.") a dunaújvárosi hétköznapok állóvizét is felkavarta.

Felkavaró erejű kép

A Klein József című festmény esetében egy jóval komolyabb téttel bíró, ám szintén mesterien felépített játék- vagy rejtvényhelyzettel állunk szemben, ezúttal az emlékezetmunka szolgálatában – az ICA-D összegzése szerint Gerber Pál ebben Klein József festőművész egyik képét "hasznosítja újra"; hogy egy különös, visszafogottsága ellenére felkavaró erejű művet hozhasson létre. Újrafesti az auschwitzi haláltáborban elhunyt festő képét, sötétszürke keretbe foglalja, majd feliratozza azt.  Az így létrejött Gerber-mű (ezúttal is) fontos komponense a hideg, ezüstös kékkel felfestett felirat, mely a belső képmező elé kéredzkedve, takaros megjelenéssel és pedáns sorrendben szolgáltat számunkra adatokat: nevet, születési helyet és időt, majd a halálozás helyét és idejét. Klein József, Csernő 1896 – Auschwitz 1945. A történelmi háttér tragikus tényei: Klein József 1943-ban antifasiszta karikatúrákat készített, s ezeket otthonában, bizalmas körben mutatta meg barátainak. A festőt és feleségét a nagybányai zsidókkal 1944-ben deportálták. 1945-ben hunyt el vagy Auschwitz-ban vagy a melki koncentrációs táborban.
Gerber Pál festménye 2014-ben szerepelt a Ludwig Múzeum [csend] – Egy Holokauszt-kiállítás című csoportos tárlatán is. A Timár Katalin kurátori munkájával készült kiállítás az áldozat, a szemtanú és az elkövető nézőpontjait egyaránt felkínálva tette átélhetővé a holokausztot – nem történelmi rekonstrukcióra törekedett, inkább bizonyos aspektusait kiemelve mutatta be az egyén individuumtól való megfosztását, a népirtást, az utópisztikus ideológiák kudarcát.

Minden külön értesítés helyett: Gerber Pál festményét egy héten át, jövő keddig láthatják az érdeklődők az Uitz Terem portálüvegén át.

(Fotó: ICA-D)