A hagyományoknak megfelelően ünnepelte a Húsvétot a Dunaújvárosi Ukrán Nemzetiségi Önkormányzat: a Pravoszláv Húsvéti ünnepséget családias hangulatban töltötték.
Míg a gyerekek különféle játékokban bizonyíthatták a tavaszi hagyománnyal kapcsolatos tudásukat és labirintus játékban vehettek részt, addig a szülők a pravoszláv húsvéti ünnepség hagyományát ápolva, tradicionális finomságokat készítettek. A különféle kalácsok mellett a kulich sem maradhatott ki a repertoárból, amely egy édes, élesztővel emelt kenyér, és amely nem hiányozhat a Pravoszláv ünnepi asztalról. A húsvét az egész világon a keresztények egyik legrégebbi vallási ünnepe. Ezen a napon a világon minden ember megkapja az üdvössége reményét, mert Krisztus feltámadt.
Ma a Keleti egyházi hagyományban a Julián-naptárt (régi számítás) használják, ezért az ortodox húsvét dátumát a napéjegyenlőség napjától számítják a régi Julián stílus szerint. A kijelölt időpont szombatról vasárnapra virradó éjszakára kezdődik. Az összes templomban istentiszteletet tartanak, és az emberek este összegyűlnek, gratulálnak egymásnak, imádkoznak. Reggel nagyböjt után kezdik megtörni a böjtöt. Színes tojásokat, húsvéti kalácsokat (túróból, mazsolából) helyeznek az asztalokra.
Kép: Ukrán Nemzetiségi Önkormányzat
Minden háziasszonynak megvan a maga egyedi receptje ehhez az ételhez. Minden ételt meg kell szentelni a templomban. Különösen igaz ez a húsvéti süteményekre és a tojásokra. A kulich élesztő alapú kalács. A húsvéti kalács sütésének szokása 12 apostolhoz kapcsolódik. Krisztus menybe menetele után hagytak egy darab kenyeret, jelezve az Isten Fiának jelenlétét.
A Dunaújvárosi Ukrán Nemzetiségi Önkormányzat célul tűzte ki, hogy minél több ember ismerje meg a szomszédos ország kultúráját, kulturális értékeit, gasztronómiáját, történelmét.
Jelenleg Dunaújváros és környékén körülbelül 100 fő ukrán állampolgár él.
