Kitáncolt a kormány a Limes Világörökség pályázatból
Négy ország tudósainak, örökségvédőinek és térségfejlesztőinek tettek keresztbe, komoly nemzetközi együttműködés bukik. A témáról a 444.hu írt terjedelmes összegzést. Kösz, Orbán.
A magyar kormány kezdeményezte a római birodalom határvonala, azaz a limes világörökségi jelölésének visszavonását, írta a 444.hu. A döntéssel nemcsak Magyarország bukik el egy világörökségi címet, hanem a nemzetközi pályázatot készítő, a Limes Világörökség projektet közösen nomináló három partnerország, Németország, Ausztria és Szlovákia is.
Intercisa, a térségi központ
A lap egy rövid történelmi visszatekintéssel – és pályázattörténeti összegzéssel – szolgált arról, hogy a limes, azaz a Római Birodalom határa 2009 óta Magyarország legfontosabb világörökségi várományos helyszíne. A limes egy őrtornyokból, erődökből és katonai táborokból álló védelmi rendszer volt a birodalom határán, ahol a katonai építményeket árkok, sáncok, cölöp- és kőfalak kötötték össze. Magyarországon ez Pannónia provincia határát, azaz a Dunát jelentette – a folyó partján több helyen láthatók a római kori erődítések maradványai, ezek ma fontos régészeti lelőhelyek.
Azt már én teszem hozzá, hogy a limes fontos térségi központja volt Dunaújváros területén Intercisa, amelyet – éppen a városépítés miatt – Pannonia provincia egyik legjobban feltárt területeként tartanak számon a tudósok. A római korban Intercisa légióközpontként üzemelt, térségi bázisként szolgált – a limes-hálózatban északról dél felé haladva Campona (Nagytétény), Annamatia (Baracs) és Lussonium (Paks) láncának meghatározó eleme volt.
Egy álommal kevesebb
Aligha véletlen, hogy Visy Zsolt régészprofesszor, a jelölés kezdeményezője és korábbi koordinátora szakmai pályájának nagyon fontos periódusát az intercisai feltárások irányítójaként töltötte – az Intercisa Múzeum igazgatója volt. És ha már Visy Zsoltnál tartunk: amint azt a 444 is felidézi, a mostani lépés egy korábbi döntés egyenes ági folytatása. A kormány 2019-ben már belenyúlt a pályázatba – akkor határoztak úgy, hogy a Hajógyári-szigeten lévő helytartói palotát kiveszik a jelölésből. A lépés – és a döntés módja, a szakmai egyeztetések teljes hiánya – komoly felháborodáshoz vezetett; a jelölés sínen volt, így, ha Orbánék nem nyúlnak bele, már 2019 júliusában, a Világörökség Bizottság bakui ülésén megkaphatták volna a pályázatban szereplő helyszínek a világörökségi címet.
Ekkor Visy Zsolt a jelölés nemzetközi koordinátoraként – és a Limes Világörökségi jelölésének miniszteri biztosaként – a maga nevében bocsánatot kért a másik három jelölő tagállamtól és a Világörökség Bizottságtól a történtekért. A kormányzati "válaszcsapás" nem maradt el: nem sokkal később napvilágot látott egy miniszteri utasítás, amiben Gulyás Gergely visszamenőlegesen visszavonta Visy Zsolt miniszteri biztosi megbízatását.
A témáról, a világörökségi településtörténeti vonatkozásairól és a kapcsolódó fejlesztési tervekről 2019-ben még a Castellum.do hasábjain írtam egy terjedelmes dolgozatot, itt mutatom!
A Nagy Magyar Volna újabb ékes példája
A történethez azt is érdemes tudni, hogy a limes több szakasza szerepel már az UNESCO világörökségi listáján, a magyar szakaszt végül közel két évtizedes (!!!) szakmai előkészítés után Németországgal, Ausztriával és Szlovákiával együtt jelöltük a listára. A jelölési dokumentációt 2018 elején nyújtotta be együtt a négy állam.
A lapnak nyilatkozó Visy Zsolt szerint rendes ügymenetben néhány héten belül megszülethetett volna az UNESCO pozitív döntése a limes német, osztrák, szlovák és magyar szakaszainak világörökségi helyszínné minősítéséről.
Ám a magyar a 444.hu információi szerint június 8-án levélben fordult a német, az osztrák és a szlovák kormányhoz, és a teljes pályázat visszavonását kezdeményezték.
Mindezt – emelje fel a kezét, akit meglep – úgy, hogy a kezdeményezésről még a hazai örökségvédelmi szakmával, a jelölésen dolgozókkal sem egyeztettek. Márpedig a döntésnek súlyos következményei vannak: ha a jelölő országok közül akár csak az egyik kormánya nem támogatja tovább a jelölést, az egész történet bukik – a több éves előkészítő munka nemcsak itthon, de Németországban, Ausztriában és Szlovákiában is elvész.
Abba, hogy a várt és remélt világörökségi helyszín és státusz elvesztésével milyen közvetlen és közvetett károk érik Intercisa "utódját", vagyis városunkat, egyelőre még belegondolni sem merek.
(Fotók: DO-archív, Intercisa Legion)
A rovat további hírei: Közélet
Közvetlen uniós pályázatok: keressük a forrásokat, a tudást és a kapcsolatokat
2024. nov. 22.
Több győztes pályázat kapcsán sokat beszéltünk már a közvetlen Európai Unió kínálta források lehetőségéről Dunaújvárosban, arról, hogy városvezetésünk igyekszik kihasználni ezeket a közvetlen projekteket. Már csak azért is, mert más forrásokhoz Magyarország, így városunk sem juthat hozzá. A kérdés, hogyan tekintsünk erre lehetőségre?
Elkerülhetetlen az adóemelés, de a dunaújvárosi polgárok terhei nem növekednek
2024. nov. 21.
Ötvenöt napirendi pont szerepelt a képviselők előtt a csütörtöki közgyűlésen, köztük több fajsúlyos kérdés. Tárgyalta és elfogadta a testület az építményadó megemelését úgy, hogy az csak a vállalkozásokat fogja érinteni. De még a döntések előtt ünnepelt a közgyűlés.
A gyermeknevelés támogató közege
2024. nov. 21.
Színes szakmai napot tartottak a Városházán szerdán. Az Életutak – Kezdetektől a nagy döntésekig című rendezvény ötlete azért született meg, hogy tabuk nélkül lehessen beszélgetni a szülővé válásról és a gyermeknevelésről, mindezt támogató, együttműködő közegben. A Duna Dog Center Alapítványa jóvoltából számos intézmény és fejlesztő szervezet mutatta meg magát.
Feth Katalin kapta idén a "Szociális Munkáért – Dunaújváros" díjat
2024. nov. 21.
Ünnepi ceremóniával kezdődött a közgyűlés, a szféra legrangosabb önkormányzati elismerését Feth Katalin, Feth Katalin a Magyar Vöröskereszt Dunaújvárosi Területi Szervezetének vezetője vehette át Pintér Tamás polgármestertől. Szívből gratulálunk!
"Egy kőbe vésett törvény van: a város az első"
2024. nov. 20.
A Béke városrészben, egész pontosan a 7-es választókörzetben élők meghatározó többsége döntött úgy a június 9-ei önkormányzati képviselő választáson, hogy Kálló Gergelynek, a "Rajta, Újváros!" Egyesület jelöltjének szavaz bizalmat. Az újonnan megválasztott képviselővel beszélgettünk.
Hétköznapi hősök a dunaújvárosiakért
2024. nov. 20.
Dunaújváros közgyűlése különféle kitüntetéseket adományoz a város különböző területein végzett kiemelkedő munka elismerése céljából. Összeállításunkban ezúttal az elmúlt ciklusban a Szociális Munkáért – Dunaújváros díjat érdemeltek életútját elevenítjük fel.
Ötvennél több tétel lesz a közgyűlés napirendjén
2024. nov. 20.
Monstre ülésre készülhetnek a képviselők és a műfaj szerelmesei, több mint félszáz témáról születhet döntés az önkormányzati közgyűlésen a Városházán csütörtökön délelőtt. Címszavas ajánló és tételes napirend a hajtás után!