Máig hat Trianon gyászos öröksége

Együtt ünnepeltek a trianoni országvesztés gyásznapján a  megemlékezők – a közös áhítattal, koszorúzással és műsorral színesített programnak az evangélikus templom és a templom kertjében felállított emlékmű adott otthont délután.
Mint köztudott a Párizs melletti Trianonban 1920. június 4-én, percre pontosan 16.32-kor írták alá a diktátumot, amely nyomán a történelmi Magyarország elveszítette területének és lakosságának mintegy kétharmadát. Az első világégést lezáró szerződés rendelkezései szerint mintegy három és fél millió magyar ember vált egyik napról a másikra egy szomszédos ország lakójává. A mai megemlékezés visszatérő gondolata éppen az volt, hogy Trianon vészterhes traumája máig hat – közös felelősségünk, hogy emlékezzünk és emlékeztessünk a diktátum, vagyis a magyarság egyik legnagyobb történelmi tragédiájának igaztalanságára. 

A megemlékezés az evangélikus templomban kezdődött, ahol Stermeczki András evangélikus lelkész tart áhítatot, majd Czeglédi Péter Pál református lelkész ünnepi beszéde adott történelmi áttekintést a trianoni diktátumhoz vezető útról. 
A gyásznap programját a Bartók Kamaraszínház irodalmi összeállítása színesítette Őze Áron színművész, igazgató tolmácsolásában, majd közösen koszorúzták meg a templomkerti Trianon-emlékművet a megemlékezés résztvevői.

(Fotó: Végh Zoltán)