Csillagnézés így is, úgy is – újra együtt (galériával)

Minden a korábbi tervek szerint alakult – még a korábban az esemény fényét szó szerint fenyegető felhők is elvonultak a csillagnézéssel körített közösségi kezdeményezés útjából a Víztoronynál múlt pénteken. 

Mesés kezdetek

A program még az utolsó pillanatban is bővült, tudatta egyáltalán nem titkolt örömmel Barta Endre – a humán ügyekért felelős alpolgármester ezúttal Kálló Gergely országgyűlési képviselő társaságában egyfelől házigazdaként, másrészt a programsorozat moderátoraként vett részt az eseményen. Amelyről érdeklődésemre elárulta, hogy egy azon közösségi kezdeményezések köréből, amelyeket már régóta terveznek, de amelyek eddig a vírus veszélyhelyzet miatt sajnos meghiúsultak. 

A közösségépítés egyik pillére pénteken a mese volt: előbb Pável István és barátja, Kupsza János Csavargoo szórakoztatta felváltva remek fabulákkal az aprónépet, majd egy valódi csillag, Kovács Zsófi olimpiai élménybeszámolója következett – a DKSE tornásza edzőjével, Trenka Jánossal elevenítette föl tokiói emlékeit a szépszámú közönség előtt.

"Úristen, de közel vaaan!"

Ezt már egy ujjongó kissrác mondta, amikor – rövid beállítási procedúra után – meglátta a Hold krátereit Hédl István amatőr csillagász távcsövében. A lelkesedés nem volt véletlen: az este fénypontjának a mesék és az élménybeszámoló mellett – és a közös csillaghullás-nézés előtt, közben és után – az égbolt csodáinak távcsöves megtekintése ígérkezett, méghozzá egy-egy rövid, tudományos igényű magyarázattal. Az érdeklődők hallhattak a Holdról, a Szaturnusz-gyűrűről, valamint a közösségi kezdeményezés időzítésének alapjául szolgáló csillaghullásról, vagyis a Perseidák meteorraj érkezésének csúcsidőszakáról is. 
A közönség türelmesen várakozott a távcsövek előtt, szépen sorban következtek az égi csodák – a szó legnemesebb értelmében csillagos ötös mutatvány volt, köszönet érte!

Így tárultak fel a csillagösvény titkai

Hédl István nemcsak távcsöveket hozott a pénteki összetartásra, de minden új és új égi jelenséghez rövid magyarázatot fűzött. Szépen sorban: az eseményen előbb a Holdat láthatta a közönség a krátereivel, majd – a sötétedés nyomán – egyre több csodával ajándékozta meg az égbolt az esemény vendégeit. Feltűnt a Jupiter a holdjaival, a Szaturnusz a gyűrűjével, a Cassiopea csillagkép, végül az Androméda galaxis is.
És a szerencsésebbek hullócsillagot is láthattak – igaz, azt már szigorúan szabad szemmel: a porszemcse méretű mikrometeoritok útját lehetetlen a távcsővel követni. Az az igazi, váratlan csoda!

Az eseménysorozat szép pillanatairól meg meséljenek a képek!

(Fotó: Végh Zoltán)