Ünnepi nyitány – díjesővel (galériával)

Két eseményre várták az ünneplőket a Bartók Kamaraszínházban ma az augusztus 20-i önkormányzati eseménysorozat nyitányaként.

"Szerelmem, Dunaújváros"

A közcím egy, a Dunaújvárosi hírlap hasábjain 1975-ben megjelent publicisztika címe, a szerző – úgysem találnák ki – Miskolczi Miklós volt, a szöveget Bardocz Éva, az Írisz Versszínpad alapítója tolmácsolta a Bartók stúdiótermében rendezett kötetbemutató ünnepségen. A kötet címe – már-már dunaújvárosikumkén említhető közmondásos visszafogottsággal – A 70 éves Dunaújváros kis enciklopédiája, a szerző Miskolczi Miklós. Nem változnak az idők, illetve az idők igen, de léteznek konstans tényezők.
A gyűjteményes kötet bemutatójának elején Barta Endre alpolgármester kiemelte, hogy az esemény méltó nyitánya lehet a város ünnepi programsorozatának, hiszen a megidézett történetek és személyek révén minden ízében magunkénak érezhetjük mind a várost, mind a kötetet. A szerző a kötetbemutatón elárulta: valódi közösségi alkotás született, amiért elsősorban a Mi, dunaújvárosiak facebook csoport aktív és lelkes, tippadás és hozzászólások terén is jeles tagjainak tartozik köszönettel. Miskolczi Miklós megköszönte az önkormányzat, valamint a kötet létrejöttében szintén nagy szerepet vállalt Bartók Kamaraszínház segítségét is.

A több mint 200 oldalas kötet négy fejezeten keresztül, jellemzően rövid történetekből építkezve eleveníti föl a városépítés kezdeteinek időszakát, az ikonikus helyeket, tárgyakat és emlékeket, az országba-világba szétszóródott, a város jó hírét keltő személyiségeket, valamint a várossá válás fontosabb mérföldköveit. A beszélgetést vezető Szente Tünde azon kérdésére, újabb 70 év múlva mit mondhat az akkori jelen ember a városról, Miskolczi Miklós óvatos optimizmussal válaszolt:
– Szeretnék szép jövőt jósolni neki. 
A kötetbemutató nagyon masszív telt ház előtt zajlott, az esemény vendégei egy-egy kötetet kaptak ajándékba, a bemutatót pedig dedikálás koronázta a stúdióteremben.

Büszkék a nemzetre, büszkék a városra

Éppen a dedikálás elhúzódása miatt némi csúszással, a Himnusz közös eléneklése után Pintér Tamás ünnepi beszédével kezdődött a díjátadó ünnepség a színházteremben. Mint a város első embere kiemelte, egyszerre ünneplünk egy több mint 1100 éves nemzetet és egy 70 esztendős várost – a két szál mégis szorosan egymásba fonódik:
– A közös pont az újrakezdésé, ahogy történelmünk a nagy sorsfordítók után szintén leírható az újjáépítések, újrakezdések történeteként, úgy a város születése is azt példázza, hogy egy világháború pusztítása után, szinte a semmiből is születhetnek maradandó értékek. Szent István érdemeként tekinthetünk a független állam megteremtésére és megtartására – erre 1100 év távolából is méltán lehetünk büszkék, mint ahogy arra is, hogy a várost nekünk és unokáinknak építették a szüleink és nagyszüleink. Az már rajtunk múlik, milyen sorokat hagyunk a magyarság és Dunaújváros történetének lapjain.

Pintér Tamás hangsúlyozta, megválasztásakor is hitet tett amellett, hogy építse és megerősítse a közösségeket a városban – a "minden dunaújvárosi felelős minden dunaújvárosiért" szellemében jó előre gratulált azoknak, akik az ünnepség keretében vehetik át a több évtizedes munkásságukért járó elismeréseket.
A díjátadón közreműködött a Dunaújvárosi Vegyeskar: a Könyves Ágnes és Kurucz Gergely dirigálta kórus Hassler Ünnepre jöttünk című szerzeményét, Kodály Miatyánk című darabját és Daróczi Bárdos Tamás Muzsikusdal című kórusművét tolmácsolta – természetesen három részletben. 
Az elismerések sorát a "Dunaújváros Egészségügyéért díj" nyitotta, amit Kecskés Borbála, a Szent Pantaleon Kórház főorvosa érdemelt, a "Szociális Munkáért – Dunaújváros díj" kitüntetettje Pásztor Mária Andrea, a Család- és Gyermekjóléti Szolgálat családsegítője lett. A "Pro Cultura Intercisae" DíjatDeák Nóra, a Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D) igazgatója vehette át a polgármestertől, a "Dunaújváros Sportjáért" díjat a Dunaújvárosi Központi Sportegyesület kapta – az elismerést Mátyás Gábor egyesületi elnök vette át –, míg a "Dunaújváros Közbiztonságáért" díjra Balássy Sándor rendőr törzszászlós, Ongainé Dzsugán Viktória rendőr százados, valamint Varga József polgárőr érdemesült. A "Dunaújváros Díszpolgára" kitüntető címet Kálnay Adél pedagógus, József Attila-díjas író vehette át.
 

Méltatások az ünnepen

A DO a díjátadó ünnepségen elhangzott méltatások közlésével gratulál és hajt fejet a díjazottak teljesítménye előtt – íme, a laudációk, szívből gratulálunk minden díjazottnak!

"Dunaújváros Egészségügyéért díj"

Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlése minden évben "Dunaújváros Egészségügyéért" díjat adományoz. A díjazott személyére bárki javaslatot tehet. Dunaújváros egészségügyi intézményeiben dolgozó orvosnak, egészségügyi dolgozónak vagy kollektívának adományozható. A jelöltek közül a Közgyűlés választja ki a leginkább köztiszteletnek örvendő orvost.
2020-ban jelölést kapott Dr. Kecskés Borbála, a Szent Pantaleon Kórház főorvosa.
Dr. Kecskés Borbála a Leningrádi Orvostudományi Egyetem Higiénikus Orvostudományi Karán 1980-ban szerezte orvosdoktori diplomáját. Tudományos kandidátusi címét fertőző betegségek témakörben 1988-ban védte meg. 1991-ben fertőző betegségek, 1996-ban belgyógyászat, 2003-ban pedig pszichoterápia szakterületen szerzett szakorvosi képesítést. 1988. október 1-től dolgozik a Szent Pantaleon Kórház Infektológiai Osztályán, ahol 1999-ben főorvosi kinevezést kapott. 2010. június 1-je óta osztályvezető főorvosként irányítja az osztályt. 
Dr. Kecskés Borbála széles körű, magas színvonalú betegellátást valósít meg. A vezetése alatt álló osztály megyei szintű feladatok végzésére is kijelölt ellátóhely, amely sokrétű tevékenység elvégzését kívánja meg az ott dolgozóktól. Az osztályon folytatott kiemelkedő szakmai munka során szoros, jó kapcsolatot ápol a társszakmákkal, a háziorvosokkal. 
"18 éve vagyunk munkatársak, első perctől egy családias hangulatú osztályra érkeztem, ami nagyrészt neki is volt köszönhető.
18 év alatt egy igen empatikus kollégát ismertem meg személyében, aki a betegeket szem előtt tartva ember maradt a szakmában most a kifejezetten nehéz időkben is. Minden nehézség ellenére hivatását nem hagyva helytáll a mai napig.
Ez a világ járvány megmutatta az élet igazi értékét. Mi, egészségügyben dolgozók igyekszünk összetartani, összefogni, egyek lenni ebben a nehéz időkben, ez a díj az összetartozásunkat is jelképezi" – fogalmazott Dr. Kővágó Levente osztályvezető helyettes főorvos. 
Dr. Kecskés Borbála a betegellátás minőségének javítását szem előtt tartva az osztályon dolgozók folyamatos képzéséhez, a rezidensek szakvizsgára való felkészítéséhez, az orvosok második szakvizsgájának megszerzéséhez támogató, ösztönző légkört biztosít. 
Wittman Attiláné osztályvezető főnővér 32 éve dolgozik az osztályvezető főorvosnővel. Ahogyan ő fogalmazott: mind az orvosok mind a szakdolgozók munkahelyi, vagy magán jellegű problémákkal bármikor bizalommal fordulhatunk hozzá, mert mindig segít, tanácsot ad a megfelelő megoldás megtalálásában. Osztályvezetőként kiáll az érdekeinkért, mindent megtesz az osztály harmonikus működéséért. "Igazi vezető és védelmező egy személyben. "
A betegekhez rendkívüli empátiával, megnyugtató bánásmóddal közelít, a hozzátartozók is korrekt, segítőkész felvilágosítást kapnak, és hasonló magatartást vár el munkatársaitól is. 
Dr. Kecskés Borbála 1994 óta a kórházhigiénés vezetői feladatokat is ellátja osztályvezetői munkája mellett. Az infekciókontroll, vagyis a különféle fertőzések felügyelete terén is lelkiismeretes, kiemelkedő munkát végez. Hozzáértése, munkája és a betegellátás iránti elhivatottsága a koronavírus járvány kialakulása óta is folyamatosan megnyilvánul. Fáradságot nem kímélve vett részt nap mint nap, munkaidőn túl is a betegek elkülönítésének megszervezésében, gyógykezelésében. 
Az I.sz. Rendelőintézet épületében dolgozó orvosok és asszisztenseik úgy fogalmaztak: Dr. Kecskés Borbála fő elve: "A problémát meg kell oldani!" 
"Főorvosnő egész szakmai pályafutása során kórházunkban, a Fertőző osztályon dolgozik, és gyógyítja, kezeli a város és környéke betegeit. Ami azonban igazán érdemessé teszi a díjra, az a 2020-as Covid 19 járványügyi veszélyhelyzet során, és azt követően is kiemelkedő a munkája. A Covid gyanús és covidos betegek kórházi ellátása, a kórházon belüli betegutak kijelölése, a többi kórházi osztály a Coviddal-kapcsolatos problémáinak megválaszolása rengeteg plusz feladatot rótt és ró rá, amelyeket ugyanazzal a szakmaisággal és nagy lélekkel old meg, ahogy eddig is mindent. "
Az alapellátás részéről, a lakosság köréből érkező megkereséseknek is eleget téve szakmai tanácsaival segítette a járvány nagyobb mértékű kialakulása elleni védekezést. 
Az osztályvezető főorvosnő a tudományos élet aktív résztvevője, kongresszusokon előadásokkal szerepel, megyei szintű és helyi szakmai bizottságok tagja. Munkája elismeréseként 2005-ben Szent Pantaleon Emlékérem kitüntetésben részesült. 
A több mint 30 éve a Szent Pantaleon Kórházban dolgozó főorvos asszony lelkiismeretesen végzett szakmai tevékenységének, a város lakosságának színvonalasabb ellátásért tett intézkedéseiért, a koronavírus járvány kezdetétől tanúsított helytállása elismeréseként Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlése a Dunaújváros Egészségügyéért díjat 2020-ban, Dr. Kecskés Borbála részére adományozta. 

"Szociális Munkáért – Dunaújváros" díj

A díj azon személynek adományozható, aki a városban a szociális munka területén kiemelkedő tevékenységet fejtett ki a lakosság szolgálatában, a közéleti munkában. A díjazott személyére bárki javaslatot tehet, ezzel biztosítva a lehető legszélesebb társadalmi részvételt. A díjazott személyéről a közgyűlés dönt. 
2020-ban jelölést kapott Pásztor Mária Andrea, a Család- és Gyermekjóléti Szolgálat családsegítője. 
Pásztor Mária Andrea 2003-ban a Dunaújvárosi Főiskolán műszaki szakoktató diplomát, majd 2011-ben a Kodolányi János Főiskolán szociális munkás diplomát szerzett. A dunaújvárosi Aranytű Szakiskolában pedagógusként töltött évei alatt fogalmazódott meg benne, hogy a tanításon túl többet szeretne tenni a gyermekekért: először önkéntesként kapcsolódott be a családsegítő szolgálat Játékfesztivál elnevezésű rendezvényébe kézműves foglalkozások lebonyolításával,   majd 2010 októberétől a családsegítő szolgálat családgondozója lett. Az elmúlt években több szakmai képzésen vett részt, ilyen például a Segítő munka a párkapcsolati erőszak áldozataikkal és gyerekeikkel című képzés vagy a Konstruktív agresszió- és bullying kezelés a gyermekvédelmi szakellátásban. 
"Tevékeny, precíz, megbízható és kreatív munkatárs. A családokkal végzett közös munka mellett mindig igyekezett, hogy számukra az ügyintézésen, tanácsadáson túl olyan szabadidős foglalkozásokat szervezzen (gyerekcsoport; kézműves tábor; szülő-gyermek csoport), amely az egyén kreativitását, kézügyességét fejleszti, a család összetartó erejét erősíti; egy helyet biztosítani ahol a közösen eltöltött, minőségi idő fontosságát tudják megtapasztalni. Hiszen ezek a tevékenységek mind közelebb vihetnek egy-egy nehézség, probléma megoldásához, a másik személy jobb megismeréséhez. A gyermekcsoportoknak köszönhetően nagyon jó kapcsolatot alakítottunk ki" – kezdi Mukliné Puskás Zita. Elképesztően kreatív és ez a tulajdonsága maximálisan jelen van munkája minden területén. Gondolkodása megoldás központú, hatékony és gyors. Emlékszem, pár év elteltével ugyanazon szakmai egységben kezdtünk dolgozni. Közös lett az asztalunk is. Szeretem, hogy padtársak vagyunk, ez nagyban erősíti a komfort érzetemet. Úgy gondolom nem csak számomra nyújtja ezt Andi személyisége, hanem az egész szakmai csoportunknak hasonlóak az érzései vele kapcsolatban. Ő a csoport központi szereplője, akire mindig számíthatunk. Köszönettel tartozom neki, hogy ilyen jó kollégám. Büszke vagyok rá!"
Hosszú évek óta karácsony ünnepe előtt az Élelmiszerbank által hirdetett gyűjtésre sikeresen pályázik. Ennek köszönhetően a dunaújvárosi családok ünnepét teszi szebbé a nagy mennyiségű élelmiszer adománnyal. Ügyfeleivel empatikus, türelmes, elfogadó. Munkáját a maximumra való törekvés jellemzi. Kollégáival szemben segítőkész, mindig számíthatnak rá, szakmai kérdésekben tájékozott, ismereteit folyamatosan bővíti. 
"Andi hivatástudata és szakmai elhivatottsága példa értékű. Ha egy szóval kellene jellemeznem: univerzális. Mindig számíthatnak rá a kollégák és az ügyfelek egyaránt" – fogalmazott kollégája, Árgyelán Anikó. 
Munkája sokrétű, vállalt feladatait maximálisan ellátja. Kiemelkedő teljesítmény jellemzi mindennapjait. A családsegítő szolgálat nélkülözhetetlen tagja, kiváló szakember.
A kimagasló színvonalon, és lelkiismeretesen végzett szakmai tevékenységének elismeréseként, Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlése a Szociális Munkáért-Dunaújváros díjat 2020-ben, Pásztor Mária Andreának adományozta. 

"Pro Cultura Intercisae" Díj

A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Csekén a Himnusz kéziratát. Az emléknapon országszerte kulturális és művészeti rendezvényeket tartanak és Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlése minden évben ezen a napon adja át a "Pro Cultura Intercisae" Díjat. Sajnos idén ezt az ünnepséget sem tarthattuk meg. 
A díjazott személyére bárki javaslatot tehet. A jelöltek közül a Közgyűlés választja ki azt a kimagasló teljesítményt nyújtó, alkotó-és előadóművészeket, művészeti közösségeket vagy személyeket, akik a város kultúrájáért hazai, illetve nemzetközi elismertségéért, maradandót alkottak.
A "Pro Cultura Intercisae" Díjra ebben az évben jelölést kapott Deák Nóra, a Kortárs Művészeti Intézet igazgatója. 
Deák Nóra a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán népművelés-magyar szakon végzett 1988-ban, majd a Bartók Béla Művelődési Központban helyezkedett el népművelőként. Fő feladata az akkor még az intézményhez tartózó Uitz Béla Kiállítóteremben tartandó kiállítások megszervezése volt. 
1990-91-ben felsőfokú marketing tanfolyamot végzett, szakdolgozata a kiállítóhely építésével, működésével, a helyi művészekkel való kapcsolattartással foglalkozott, és ez az anyag lett az alapja annak az 1992-ben megvalósult elképzelésnek, hogy a kiállítóterem szervezetileg különvált a Bartók Béla Művelődési Központtól, megindult az önálló működése, és ezzel párhuzamosan az új kiállítóterek tervezése, majd építése. 
Deák Nóra kilencvenes években folytatott kiállításszervezői tevékenységének égisze alatt már ebben az időszakban a hazai képző- és iparművészeti szcéna meghatározó képviselői mutatkozhattak be a dunaújvárosi közönség előtt. 
Deák Nóra már ekkor tudatos fókuszt, komoly erőfeszítéseket tett a helyi művészek országos és nemzetközi színtérre történő pozícionálására, szakmai érdekképviseletére. 
Az Uitz teremben rendezett kiállítások révén Dunaújváros már a kilencvenes években — még az ICA-D alapítása előtt — a kortárs magyar képzőművészeti élet meghatározó vidéki szereplőjévé válhatott. 
A vidéki intézmények közt a mai napig tartani tudta kiemelt pozícióját; gyakorta zászlóshajóként, Budapest mellett a magyar képzőművészet legfőbb bázisaként aposztrofálják a szakemberek a dunaújvárosi ICA-D-t. 
Ez a több évtizeden át végzett kultúra-és kiállításszervezői praxis rengeteg nehézség árán volt fenntartható. Nem csak szellemi, hanem a mai napig (!) sok esetben fizikai munkát is követelnek a kiállítások. A fizetetlen túlórák , a családtól elvett hétvégék száma megsokasodott az évtizedek alatt. A teljesség igénye nélkül íme Deák Nóra, az ICA-D igazgatójának intézményi tevékenységeit összegző spektruma: könyvelő, kiállításépítő, műtárgyszállító, teremőr, recepciós, kurátor, muzeológus, restaurátor, gyűjteménykezelő, múzeumpedagógus, olvasószerkesztő, kommunikációs munkatárs, korrektor, ezeket a munkaköröket a legnagyobb alázattal és maximalizmussal teszi. 
Az intézmény iránt a mai napig példás lojalitást és elhivatottságot tanúsít. Csak úgy, mint a dunaújvárosi művészközösség iránt. Deák Nóra három évtizede dolgozik Dunaújvárosban a kortárs képzőművészet és kultúraszervezés területén. Kezdetben, mint az Uitz Terem kiállítási programjának művészeti vezetője, 1997-től a Kortárs Művészeti Intézet irodavezetője, majd 2010-től mint az Intézet igazgatója, olyan tevékenységet végzett és végez, amelynek eredményeképpen Dunaújvárosban folyamatosan és magas színvonalon voltak jelen a vizuális művészetek, e mellett pedig a társadalomtudományok, a kortárs irodalom, és zene.
Várnai Gyula mondta: "Deák Nórának kulcsszerepe volt abban, hogy a hatvanas években bemutatóteremként induló Uitz Terem országos és helyi színtéren is elismert kiállítóhellyé, majd színvonalas vidéki kortárs művészeti központtá nőtte ki magát, és létrejöhetett egy dunaújvárosi székhelyű, nagyon fontos műgyűjtemény is. " 
"Deák Nóra átlátta, átérezte a kultúra fontosságát a rendszerváltás utáni társadalom életében, és a kultúraszervezői munkáját később igazgatóként is töretlen hivatástudattal végezte, végzi ma is. Nem sajátja a merev, hivatalnoki attitűd. Erős tempót diktál, univerzális munkakört vállal fel, az Intézet ügyéért a magánéletét is kész háttérbe szorítani.  Kulturált, ugyanakkor szenvedélyes vitapartner, tehetséges lobbista. Felismerte és csapatmunkában segítette a kortárs művészet népszerűsítésének szép, ugyanakkor kihívásokkal teli ügyét, összművészeti programokkal, fesztiválokkal, közösségi eseményekkel igyekeztünk kultúrát szervezni a városban." 
Deák Nóra olyan speciális ismeretanyagok és menedzsment-technikák birtokába jutott az elmúlt harminc év során, amelyek Dunaújvárosban egyedülálló szakemberré teszik őt, ezért mint professzionális kultúrmunkás, Dunaújvárosban kivételesen fontos szerepet tölt be. 
Almási Zsolt, Dunaújváros nyugállományú polgármestere szerint "Deák Nóra kommunikációs képessége lehetővé teszi, hogy szót értsen az alkotókkal. Ez sokszor nem volt könnyű feladat. Stabil értékrendje, ugyanakkor művészeti és emberi érzékenysége segíti hogy eredményes, sikeres munkát végezzen. Együttműködő, de ha kell, jó vitapartner is. Megfelelő ember a város közösségének fejlődését előrevivő kulturális élet szervezésében, megvalósításában." 
A Kortárs Művészeti Intézet vezetése többször is változott 1997 óta, az Intézet azonban képes volt fennmaradni és folyamatosan működni, ez vitathatatlanul Deák Nórának is köszönhető – kezdi Bokor Zsuzsa Bokor Zsuzsa,  a Polgármesteri Hivatal nemrég nyugdíjba vonult kulturális ügyekkel foglalkozó kollégája. "Deák Nórával évtizedekig közösen küzdöttünk, hogy a mindenkori vezetés elhiggye, hogy szükség van Dunaújvárosban egy ilyen intézményre, mint a Kortárs Művészeti Intézet. Az érdem elsősorban az Ő kitartó és áldozatos munkájáé, hogy ez mára elfogadottá vált. Nóra szenvedélyes, örök lázadó, szakmai lelkesedése töretlen. Maradj ilyennek, szükségünk van rád."
Városunkban végzett, több évtizedes példaértékű és elhivatott kulturális tevékenységének elismeréseként Dunaújváros MJV Közgyűlése a Pro Cultura Intercisae díjat Deák Nóra részére adományozza. 

"Dunaújváros Sportjáért" díj

A Dunaújváros Sportjáért Díj azon személynek vagy közösségnek adományozható, aki vagy amely a városban a sport és testnevelés területén kiváló munkát végzett, vagy kimagasló sporteredményt ért el. A díjazottra bárki javaslatot tehet, az odaítéléséről a Közgyűlés dönt. 
2020-ban a Dunaújváros Sportjáért díjra jelölést kapott a Dunaújvárosi Központi Sportegyesület. 
Az egyesület 1951-ben alakult Dunapentelei Vasas néven, majd több névváltozást követően Dunaújvárosi Kohász SE, később Dunaferr Sportegyesület néven tevékenykedett egészen 2020. november 17-ig. Azóta a Dunaferr Sportegyesület jogutódjaként, Dunaújvárosi Központi Sportegyesület néven működik. Egyidősek Dunaújvárossal, ebben az évben ünneplik 70. jubileumukat. Az elmúlt 7 évtizedben kiemelkedő és egyedülálló eredményeket értek el egyéni és csapatsportágakban felnőtt, és utánpótlás szinten egyaránt. 
Sportolóik számos olimpián, Európa bajnokságon, világbajnokságon, egyéb nagy nemzetközi megmérettetésen képviselték az egyesületet, városunkat és az országot. Nagymértékben hozzájárultak eredményességükkel ahhoz, hogy 1998-ban Dunaújváros megkapta a Sport Fővárosa címet. Korábban több versenyzőjük és edzőjük, valamint sportvezetőjük kapott Dunaújváros Sportjáért díjat. 
Csapatsportágakban többszörös magyar bajnok és magyar kupagyőztes női kézilabda csapatuk volt, felnőtt jégkorongozóik is több alkalommal nyertek magyar bajnokságot és magyar kupát, férfi kézilabda csapatuk 1999-2000-ben a Veszprémet legyőzve nyert magyar bajnoki címet, valamint NB I-es labdarúgó csapatuk az 1999-2000-es bajnoki szezonban bajnokságot nyert. Volt olyan év, amikor négy csapatsportáguk nyert egyszerre bajnokságot. 
Idén a Tokiói Olimpián a DKSE tornásza Kovács Zsófia egyéni összetettben a nagyon előkelő tizennegyedik helyet szerezte meg!
Az egyesület jelenleg öt szakosztályt működtet: birkózás, kajak-kenu és sárkányhajó, röplabda, torna, úszás.
A Sportegyesületek Országos Szövetsége által az egyesületeket a megszerzett olimpiai pontok alapján rangsoroló listán a 2020-as évben két nagy budapesti sportegyesület mögött a 3. helyen végeztek, a vidéki egyesületek közül senki sem előzte meg őket. Az olimpiai pontokat az adott évben rendezett Európa-bajnokságokon, Európa Játékokon, világbajnokságokon és az Olimpiai- és Paralimpiai játékokon, olimpiai és paralimpiai versenyszámokban szerzett pontok adják. 
A DKSE több mint 500 igazolt versenyzővel rendelkezik. Összességében az egyesület szakosztályai heti rendszerességgel több mint 1000 fő részére biztosítanak sportági oktatást, sportolásra és egészséges testmozgásra lehetőséget. Mint azt küldetésnyilatkozatukban is vallják: az egyesület elsődleges célja a helyi sportélet meghatározó sportegyesületeként lehetőséget teremteni a Dunaújvárosban élők számára a rendszeres szabadidős és versenyszerű sportolásra és ezáltal preventív módon hozzájárulni a lakosság egészségének fejlesztéséhez. Az egyesület emellett elkötelezett a tehetségek kiválasztásában és menedzselésében egészen a legmagasabb szintet jelentő olimpiai szereplésig, amelyet szilárd szakmai alapokon, a modern sporttudomány és sportegészségügy lehetőségeinek kihasználásával valósít meg.
Minden szakosztályukban jól megtervezett, hosszú évek alatt tudatosan felépített utánpótlás nevelő rendszer működik, amelyen célja, hogy Dunaújváros és környékén működő óvodákból, oktatási intézményekből minél több gyermekkel ismertessék meg sportágakat, biztosítsák részükre a rendszeres testmozgást egészségük fenntartása érdekében. Az elmúlt években ennek a rendszernek köszönhetően számos felnőtt válogatott sportolót neveltek, akik képviselték az egyesületet világversenyeken. Ezen saját nevelésű versenyzőket szeretnék megtartani, hiszen ők a gyerekek igazi példaképei, valamint szeretnék megőrizni a szakosztályokban kialakult remek közösségeket. Az egyesület több mint 30 főt foglalkoztat, akik mindennapos munkájukkal biztosítják működésüket. 
A sportegyesület legfontosabb célja mindazonáltal a rendszeres sportolás által elsajátítható jellemformálás és egy sikeres életet megalapozó pozitív értékrend kialakítása, amelynek során a sportolók elsajátítják a céltudatos gondolkodásmódot, megértik a célok eléréshez szükséges hosszantartó és minőségi munka jelentőségét, kitartóvá, kudarctűrővé és elkötelezetté válnak egy sikeres és boldog élet megvalósításának irányában, ezáltal pedig tagjaivá válnak a társadalomnak. 
A kimagasló színvonalon végzett példaértékű és elhivatott sporttevékenységük elismerésként Dunaújváros MJV Közgyűlése a Dunaújváros Sportjáért Díjat a Dunaújvárosi Központis Sportegyesületnek adományozta. 

"Dunaújváros Közbiztonságáért" díj

A díj azon személyeknek, hivatásos állományú rendőrnek, tűzoltónak vagy közösségnek adományozható, aki a város közbiztonságáért kiemelkedő tevékenységet folytatott. A díjazott személyére a Dunaújvárosi Rendőrkapitányság vezetője, a Dunaújvárosi Vízirendészeti Rendőrőrs parancsnoka, a Dunaújvárosi Katasztrófavédelmi kirendeltség parancsnoka, a közgyűlés közbiztonsági ügyekkel foglakozó bizottság tagjai, valamint a közgyűlés tagjai tehetnek javaslatot. A díjazott személyéről a Közgyűlés dönt. 

021-ben a díjra jelölést kapott Balássy Sándor rendőr törzszászlós.

Balássy Sándor hivatásos rendőri szolgálatát a Dunaújvárosi Rendőrkapitányság állományában 2004-ben kezdte meg. Édesapját követte a pályán, aki szintén rendőrként teljesített szolgálatot.
Tiszthelyettesként járőr, járőrvezető, majd éveken át körzeti megbízotti feladatokat látott el, majd 2014. október 1-től a Közrendvédelmi Osztály állományában szolgálatirányító parancsnoki teendőket teljesít. Az eltelt időszakban sokat dolgozott a város közbiztonságának és az emberek biztonságérzetének javítása érdekében. 
Eredményes feladatellátásának köszönhetően több bűncselekmény elkövetőjét sikerült rövid időn belül elfogni, előállítani. Szakmailag felkészült, kiterjedt tapasztalattal bíró rendőr, aki méltán állítható példaként a kapitányság állomány elé. Szolgálatirányító parancsnokként elhivatottsággal dolgozik a helyi közbiztonság fenntartása érdekében. Több alkalommal mutatta meg a 2020-as évben is az állampolgárok valamint a kollégák iránti tiszteletét, alázatát, segítőkészségét, valamint szakmai tudását, és felkészültségét.
Feladatait nemcsak az irodában, a közterületen is maximális szakértelemmel, a tőle elvárható módon végzi, hiszen számára a közterület jelenti a nagybetűs munkát.
A felmerülő nehézségek ellenére sosem adja fel, legyen szó kutatásról, elkövető utáni futásról, vagy csak az adminisztrációról. Szívesen vesz részt intézkedés taktikai képzésekben, lövészeteken, és fizikai felmérésen is.
Segíti a fiatal pályakezdő rendőrök beilleszkedését a testületbe és tapasztalatát átadva tanítja őket, utat mutat a rendőri munkához. 
Eredményes szakmai tevékenysége és hivatástudata elismeréseként Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlése Balássy Sándornak Dunaújváros Közbiztonságáért Díjat adományoz. 

2021-ben a Dunaújváros Közbiztonságáért Díjra jelölést kapott Ongainé Dzsugán Viktória rendőr százados.

Ongainé Dzsugán Viktória rendőr százados a hivatásos rendőri szolgálatát 1999. július 01-jén kezdte a Dunaújvárosi Rendőrkapitányság Közrendvédelmi Osztály Őr-és Járőrszolgálati Alosztályállományában, járőrként.  
Ezt követően a bűnügyi munka után érdeklődve vizsgálói feladatokat látott el, 2008 óta a Bűnügyi Osztály Nyomozó Alosztály állományában nyomozó. Elkötelezettségének, hivatástudatának szakma szeretetének bizonyosságaként folyamatosan képezte magát. A bűnügyi területen szerzett sok éves tapasztalat és felsőfokú végzettség megszerzését követően kiemelt főnyomozói beosztásba került, jelenleg a Kapitányság Bűnügyi Osztályán szóbeli megbízás alapján alosztályvezető-helyettesi feladatokat lát el.
A szolgálati feladatait, a kapott utasításokat megbízhatóan, szakmai hozzáértéssel, precízen, lelkiismeretesen és példamutató hivatástudattal látja el.  
Sikerorientált és kitartó munkájának köszönhetően több esetben hozzájárult Dunaújváros közbiztonságának megerősítéséhez. 
Jó emberi tulajdonságokkal rendelkezik. Kollegáival és előjáróival kapcsolatban lojális, fiatalabb kollegái munkáját segíti, velük szemben elfogadó, legjobb tudása szerint irányítja őket.
A kapitányság rutinos, megbecsült tagja, aki tevékeny és meghatározó szerepet vállalt az elmúlt évek kiemelt bűncselekményeinek felderítésében, így jelentős mértékben hozzájárul a város közbiztonságának megerősítéséhez.    
Szolgálati feladati ellátása során szerzett számos emlék, élmény és siker köti a Rendőrség kötelékébe.   
Több mint 2 évtizedes rendőri szolgálatáért, kimagasló eredményeiért, valamint példamutató hivatástudatának elismeréséért Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlése 2021-ben Ongainé Dzsugán Viktóriát  Dunaújváros Közbiztonságáért Díjban részesít. 

2021-ben a Dunaújváros Közbiztonságáért Díjra jelölést kapott Varga József polgárőr. 

Varga József általános és középiskoláit Dunaújvárosban, a felsőfokú végzettségét Budapesten végezte. 
Harmincas éveiben kapcsolódott be városunk és térségünk közéletébe, ahol elsősorban közbiztonsági feladatokat látott el, amelyet napjainkban is végez. Varga József 1990-ben  alapító alelnöke volt a Dunaújvárosi Polgárőrségnek. 
A későbbi időszakban, a polgárőrségek tagozódásával 2003-ban alapító elnöke lett a Pannon Polgárőrségnek, napjainkban a Táborállási Polgárőrség tagjaként tevékenykedik. 
Munkájának köszönhetően jó kapcsolat, valamint szakmai együttműködés alakult ki Dunaújváros és térsége rendvédelmi szervezeteivel, valamint a város lakóival. Ennek köszönhetően Dunaújváros közbiztonsága és a lakosság szubjektív biztonságérzete jelentősen javult. 
Varga József több évtizede eredményesen teljesíti feladatait, részt vesz a város közéletében, segítik a közbiztonsági feladatok szervezését.
A szabályok és a rend iránti elkötelezettségét azonban  nem csak városunkba érvényesítette. Budapesten szemtanúja volt például egy rablótámadásnak, ahol ő, mint egyszerű utcai járókelő a feléje futó elkövetőt menekülés közben elgáncsolta, majd leszerelte és a helyszínen tartotta a rendőrök kiérkezéséig. 
A polgárőrség mellett nagy szerelme a modellvasút-építés is, szabadidejében a szobányi méretű terepasztalát tervezi, rakja össze. Természetesen a terepasztalon is rendnek kell lennie. A műanyag fű is szabályszerűen nő, és a műanyag gyalogosok is majd akkor fognak átmenni a műanyagút másik oldalára, ha a lámpa zöldre vált. És ezek a műanyag figurák türelemmel állnak a kereszteződésben már évek óta. 
Varga József polgárőrként eltöltött évtizedei kapcsán úgy fogalmaz: A rengeteg emlék – a kellemestől a vidámon át a borzasztóig vidámtól, a fárasztón keresztül gazdagította az életem. A 30 év alatt a sok szabadidőből eltöltött óra, a saját gépjárművel megtett több tízezer km, mind eszköz a polgárőrség, mint "eszme" szolgálatába állítva; egy életforma!
Varga Józsefet a 30 éves kiemelkedő, a város közbiztonságáért végzett tevékenysége alapján Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlése Dunaújváros Közbiztonságáért díjban részesíti. 

"Dunaújváros Díszpolgára" kitüntető cím

Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlése minden évben Dunaújváros Díszpolgára kitüntető címet adományoz. Az elismerés azon személynek adományozható, aki tevékenységével maradandó érdemeket szerzett a városnak, öregbítette annak hírnevét. Ezt a kitüntető címet Dunaújváros várossá nyilvánítása alkalmából rendezett ünnepségen adja át a polgármester április 29-én. Ez azonban az ismert okok miatt elmaradt. 

2021-ben a Dunaújváros Díszpolgára kitüntető címre jelölést kapott Kálnay Adél. 

Kálnay Adél 1974-ben szerzett diplomát a sárospataki Tanítóképző Főiskolán. Egy rövid budapesti kitérő után Dunaújvárosban a Petőfi Sándor Általános Iskolában helyezkedett el 1976-ban. 
Módszertani sokszínűségének köszönhetően a gyerekek megszerették a tanulást. Szakmai felkészültsége, pedagógiai érzéke elismertté tette a diákok, szülők körében, akikkel kapcsolata rendkívül közvetlen. 
Évekig  tanított kis létszámú osztályokban hátrányos, halmozottan hátrányos, tanulási gondokkal küzdő diákokat. Több mint tíz éven át az intézmény ifjúságvédelmi felelőseként segítette az iskolában tanuló diákok beilleszkedését, felzárkóztatását, tartotta a kapcsolatot a szülőkkel és a gyermekvédelemmel foglalkozó szervezetekkel. Évekig volt az iskola Közalkalmazotti Tanácsának elnöke. Létrehozta és vezető szerepet vállalt a József Attila Könyvtár Cimbora Klubjának munkájában. Törökné Antal Máriával, a Cimbora Klub vezetőjével való szoros barátsága is innen ered:
"Tíz éven keresztül aktívan részt vállalt a klub életében. Ma pedig a védnökséget vállalta magára. A közös munka során láttam meg, hogy milyen érzékenyen figyel és reagál a gyerekekre, hogy mennyire segítőkész, gondokat elsimító személyiség. Ezt a tulajdonságát nem csak a gyerekeknél, hanem a felnőtteknél is alkalmazta. Bármilyen akadállyal néztünk szembe, mindig számíthattam az odaadó segítségére, problémákat megoldó ötleteire, és ez ma sincs másként. 
Írásaival az olvasók lelkéig hatol, értéket teremt. 
A Cimbora klub előadásaiból elmaradhatatlan egy-egy verse, amelyet a gyerekekkel közösen mondunk el. Volt tanítványai, régi cimborás gyerekek szeretettel gondolnak rá. Máig is életben tartja a kapcsolatot velük, nyomon követi sorsukat. Számomra is nagy örömet jelent az, hogy ilyen értékes ember barátságát tudhatom magaménak. Sok szép emlékkel gyarapodtunk a közös munkánk során" – vallott róla Törökné Antal Mária. 
Kálnay Adél negyven évet töltött a pedagógus pályán, közben négy gyermeket nevelt fel, ma már háromszoros nagymama. 
Pedagógiai elhivatottsága mellett írói munkássága is figyelemre méltó. 
Regényeivel, több nyelven is – francia, angol, német, norvég, olasz –, megjelent novelláival, verseivel számos díjat kiérdemelt. 1989 óta rendszeresen jelennek meg publikációi helyi és országos napilapokban, folyóiratokban, antológiákban. Eddig több mint 500 publikációja jelent meg a teljesség igénye nélkül egyebek mellett például a Tanító, Tiszatáj, Vigília, Árgus, Magyar Napló, Élet és Irodalom, a Nők Lapja vagy az Ezredvég hasábjain.
Mericz Krisztina, Kálnay Adél egyik legjobb barátja mondta: "Együtt örültünk megjelent írásainak, melyekben mindig ott bujkáltak a gyerekkor emlékei,a nagyszülők, a szlovák felmenők életének történései. No és a gyerekei." 
Huszonnégy megjelent kötetéből öt meseregény, köztük a Szivárványország, amelyből 2003-ban színdarab készült, amelyet itt, a Bartók Kamaraszínházban mutattak be. Az igazi ajándék című meseregényéből 2009-ben filmet forgattak. 
Az írás mellett az irodalom és kultúra területén is aktívan tevékenykedett: az Utószó című irodalmi antológia egyik szerkesztőjeként, a kortárs magyar irodalom jelentős alkotóival szervezett beszélgetéseket, író-olvasó találkozókat a Kortárs Művészeti Intézetben.
Pedagógiai munkásságáért Dunaújváros Oktatásügyéért díjban, Teleki Blanka díjban, és Karácsony Sándor díjban részesült.
Irodalmi munkásságát egyebek mellett Pro Cultura Intercisae díjjal, Év könyve-díjjal és József Attila-díjjal ismerték el.
Példaértékű pedagógiai, írói és közéleti tevékenysége alapján Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlése Kálnay Adélt "Dunaújváros Díszpolgára" kitüntető címben részesíti. 

A kötetbemutató, valamint a díjátadó ünnepség kitüntetett pillanatairól meséljenek a képek!

(Fotó:Végh Zoltán)