Nem csak Dunaújváros, Magyarország is rosszul járt
Alig egy hónappal a Világörökségi Bizottság borítékolhatóan pozitív döntése előtt vonta vissza Magyarország a Római limes világörökségi pályázatát arra hivatkozva, hogy a keleti Duna-szakaszban érintett országok kimaradtak a pályázatból. A Bizottság ezúttal nem engedett a magyar nyomásnak: a nyugati szakasz Magyarország részvétele nélkül került fel a Világörökségi Listára.
A Római Birodalom leginkább folyamok mentén kiépített egykori védvonala, a limes – erődítések, sáncok, árkok, falak, őrtornyok – a mai napig fennmaradó nyomai Európa tíz országát kötik össze a Rajna és a Duna mentén. Ennek szimbolikus jelentése miatt is fontos az UNESCO számára a limes világörökségi rangra emelése. A másfél évtizedes munkát követően 2017-ben négy ország, Németország, Ausztria, Szlovákia és Magyarország közös pályázat formájában nevezett a Világörökségi Bizottság pályázatán, amellyel a limes nyugati Duna-szakasza - tehát a négy ország területén található szakasz - felkerült volna a világörökségi listára.
A pályázat elbírálása előtt, 2019-ben kapta a bizottság az első pofont Magyarországtól, ugyanis a kormány a pályázat egyik legfontosabb elemének törlését jelentette be, nevezetesen az aquincumi helytartói palotát, amely döntést semmilyen szakmai egyeztetés vagy legalább előzetes tájékoztatás a szakemberek irányába nem előzött meg. Mikor Visy Zsolt, régészprofesszor, a hazai limes legjelentősebb kutatója, a pályázat kidolgozója a döntést követően elnézést kért az UNESCO-tól, menesztették miniszteri biztosi pozíciójából. Bár a Világörökségi Bizottság ekkor még engedélyezte, hogy a módosított pályázati anyag az eredeti értékelés alapján kerüljön elbírálásra, a magyar kormány a további tevékenységével elérte, hogy mégis nélkülünk fogadják el a pályázatot.
2021-ben ugyanis, miután Horvátország, Szerbia, Bulgária és Románia területén húzódó, az ún. keleti Duna-szakasz országainak nevezési lehetőségeit is vizsgálni kezdték, azon szempontok alapján, hogy önálló szakaszként, vagy a nyugati szakasz bővítéseként kerüljön fel a világörökségi listára a magyar kormány ismét megpróbálta megakasztani a folyamatot azzal, hogy elkezdte szorgalmazni azt, hogy a nyugati és a keleti szakaszról egyszerre döntsenek. Az utolsó pillanatban aztán a magyar kormány minden előzetes egyeztetés nélkül levélben fordult a német, az osztrák és a szlovák kormányhoz, és a teljes pályázat visszavonását kezdeményezték. Az UNESCO azonban ekkor már nem engedett Orbán Viktor megosztó politikájának és Magyarország nélkül fogadta el a pályázatot. A magyar kormány vélhetően a keleti országok felé irányuló gesztusként tervezte a keleti Duna-szakasz országainak csatlakozását is, azonban ezúttal a szalámipolitika nem vált be.
Képek: látványtervek
Ez a döntés súlyosan érintette Magyarországot és Dunaújvárost is, hiszen a limes fontos térségi központja volt Dunaújváros területén Intercisa, amelyet – éppen a városépítés miatt – Pannonia provincia egyik legjobban feltárt területeként tartanak számon a tudósok. A római korban Intercisa légióközpontként üzemelt, térségi bázisként szolgált. A városépítés során számos feltárás történt, a feltárt régészeti leletek jelentősége vitathatatlan. A 2017-ben elfogadott közgyűlési döntés értelmében a projektben három fejlesztés található: egy látogató központ kialakítása, a római kori kőtár műemléki és tájrekonstrukciója és egy edényégető kemence védőépületének kialakítása.
A pályázatot még az előző városvezetés nyújtotta be, 2018-ban közel félmilliárd forintos támogatást ítéltek meg az önkormányzatnak a kivitelezésre, majd a jelenlegi városvezetés 2020-ben kezdte meg a közbeszerzési eljárást és a tényleges kivitelezési munkálatokat. A víztorony mellett tervezett beruházás során egy 20 férőhelyes parkoló is épült volna, ami nemcsak a látogatóknak, hanem az ott élőknek is nagy segítség lett volna. Mivel azonban a Világörökségi Bizottság Magyarország kihagyásával döntött a limes világörökségi rangra emeléséről, ezek a turisztikailag is fontos fejlesztések elmaradnak az országban, így Dunaújvárosban is. A pályázatot a kormányzat visszavonta, a már elköltött pénzt pedig visszautaltatta.
Dunaújváros önkormányzata 18,9 millió forintot költött az előkészítési és tervezési munkálatokra, ami ezek után kidobott pénz. Hirschber Attila, a Magyar Limes Szövetség elnöke szerint hatalmas lehetőséget hagyott ki a magyar kormány a pályázatból való kimaradással, ugyanis a szövetség tanulmányai alapján hatalmas turisztikai érdeklődés övezi a Duna környezetében fekvő római emlékeket, így Dunaújváros és az ország több térsége is elesik a fejlesztési pénzektől valamint a turisztikai bevételektől.
A rovat további hírei: Közélet
Az ötödik ciklus a közgyűlésben, negyven év az MMK-ban – végig a köz javára
2025. feb. 18.
Szántó Péter népművelőként kezdte a pályafutását, ráadásul a történelmileg ikonikus Vasmű Klubban, majd negyven esztendőt töltött az MMK-ban, és személye évtizedekig meghatározó volt a város kulturális életében. Kulturális feladatai mellett a közéletben a mai napig jelen van, tavaly októberben az ötödik képviselői ciklusát kezdte.
DSTV: figyelni kell a testünkre
2025. feb. 18.
Rengetegen küzdenek emésztési problémákkal napjainkban, derül ki a DSTV összegzéséből. A megsokasodott intoleranciák és allergiák okait érdemes keresni, de a dietetikus arról is mesél, mi a különbség a tünetek között – és mire kell ügyelni diéta esetén. Hangkép.
Fontos témák egész sorát érintette az állatvédelmi kerekasztal
2025. feb. 17.
Együttgondolkodásra és egyeztetésre hívta a szféra legfontosabb szereplőit Barta Endre humán ügyekért felelős alpolgármester. A kutyatartással és a gondatlan gazdikkal kapcsolatos problémák terén még sok a kérdőjel.
DSTV: átadták a Dunaújváros Sportjáért díjakat
2025. feb. 16.
Az írásos beszámolót már csütörtökön elolvashatták az érdeklődők, most azonban a DSTV felvételein is megmutatjuk a Dunaújváros Sportjáért díjainak átadását. Hangkép.
Feszültség a kereslet és kínálat között – ez jellemzi most a város ingatlanpiacát
2025. feb. 14.
A magyar ingatlanpiac dinamikus változása tovább folytatódik az új év beköszöntével is. A piacot jelenleg ellentétes hatások érik – és ez rányomja a bélyegét a városi ingatlanpiacra is, derül ki a Creditline értékelése alapján készült összegzésből. Elemzés.
Pályázati felhívás önkormányzati ingatlan értékesítésére
2025. feb. 14.
Dunaújváros önkormányzata nyilvános pályázatot ír ki a kizárólagos tulajdonában álló alábbi ingatlan értékesítésére. Figyelem, közeleg a határidő!
Elfogadta a költségvetést a közgyűlés
2025. feb. 13.
Huszonkilenc napirend várt a képviselőkre a csütörtöki közgyűlésen. A legfontosabb téma Dunaújváros 2025. évi költségvetési tervezete volt, amelynek tárgyalása nagyobb képviselői érdeklődést váltott ki, végül többséggel megszavazta, és így el is fogadta a testület a költségvetési rendeletet.