Steixner Leather Art: újra rangos elismerés

Gróf sárvárfelsővidéki Széchenyi István politikus, valóságos belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere, "a legnagyobb magyar" születésének 230. évfordulója alkalmából rendezték a Nemzeti Múzeum dísztermében a Gróf Széchenyi Család Alapítvány díjátadó ünnepségét a közelmúltban. 

A legnagyobb magyar öröksége

Amint arról egy gyorshír erejéig beszámoltunk, a rangos eseményen „Az év Széchenyi Vállalkozása 2021 Díj” elismerést, valamint a "Széchenyi Örökség Okmánya" kitüntetést vehették át az arra érdemesek. A vállalkozói díjat három kategóriában hirdették – ezek egyikét nyerte el a Steixner Leather Art; Steixner Istvánt barátja és kollégája, Horváth Ildikó kísérte el a díjátadóra.
A rendezvényen elsőként Széchenyi Tímea, az alapítvány elnöke gratulált a díjazottaknak, majd Papp Zsolt György, az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkára, valamint Weidel Walter, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Budapesti és Pest megyei vezetője köszöntötte az vállalkozói díj kitüntetettjeit, valamint az örökség okmánnyal elismert hét művészt.

"... ez a motívumkincs a mi örökségünk"

A kitüntetés hátteréről Steixner Istvánt kérdeztük:
– Újabb rangos elismerést, méghozzá egy országos kitüntetés egyik fődíját érdemelte a Steixner Steixner Leather Art. Hogyan fogadta a díj hírét?
– Mindig örvendetes, ha elismerik az ember munkáját, és nekem ebből a szempontból nagyon jó év az idei: a városi és a megyei értéktárba kerülés is igazolta számomra, hogy jó úton járok, és a Gróf Széchenyi Család Alapítvány kitüntetése szintén ezt erősítette meg.
– A díjátadón a méltatások sorában a hagyományok tovább éltetését emelték ki a munkássága kapcsán, hangsúlyozva, hogy a Steixner Steixner Leather Art ezzel egyfajta örökségvédelmi missziót is teljesít. Egyetért ezzel a megállapítással?
– Teljes mértékben, hiszen erre az alapra építem az egész tevékenységemet. A magyar bőrművesség tradíciói, a motívumkincs elemei vállaltan „visszaköszönnek” az általam készített darabokon – ez a motívumkincs a mi örökségünk, és úgy érzem, gyönyörűen belesimul a saját alkotói koncepciómba is. Az értéktárba kerülés és a mostani elismerés egyébként szintén megerősít ebben.
– Erre a beszélgetésre készülve elküldte egy másik díjazott gondolatait az elismerés kapcsán, mondván, teljes mértékben egyetért vele...
– Így igaz, egy Széchenyi-gondolatot idézett, és egyetértek vele abban is, hogy a "legnagyobb magyar" gondolatai talán nem is lehetnének aktuálisabbak, mint most: "Egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen."

(Fotó: Végh Zoltán)