Az utolsó Sztálinvárosban és az első Dunaújvárosban születetteket köszöntette Pintér Tamás polgármester a Kortárs Művészeti Intézetben (ICA-D) rendezett ünnepségen abból az alkalomból, hogy éppen ma 60 éve változtatták meg a város nevét.
Rendhagyó születésnapi köszöntések helyszíne volt a Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D) ma délután – a közgyűlés nemrégiben hozott döntése nyomán ünnepelték az utolsó sztálinvárosi és az első dunaújvárosi szülötteket.
A névváltás ünnepe
Balogh Imre 1961. november 24-én született, Sztálinvárosban – a mai ünnepség "korelnöke" volt, hiszen a másik két ünnepelt, Torma Zoltán és Haskó Albin egy nappal később, 1961. november 25-én látta meg a napvilágot. Ők már Dunaújváros szülöttjeként.
Az utolsó sztálinvárosi és az első dunaújvárosi szülötteket ünnepelte ma a város önkormányzata abból az alkalomból, hogy napra pontosan 60 esztendeje változott a város neve Sztálinvárosról Dunaújvárosra: mint Pintér Tamás polgármester felidézte, a Magyar Közlönyben megjelent szűkszavú döntés máig hat, hiszen a korábbi döntést – miszerint a város viselje a szovjet generalisszimusz nevét – már akkor igyekezett "ledobni magáról" városunk; 1961-re érett meg az idő, hogy ez sikerüljön:
– Ami akkor a jelen fontos mérföldkőnek számító döntése volt, az mára kőkemény történelem – ugyanakkor nekünk változatlanul az a feladatunk, hogy a lokápatriotizmus erősítése révén is tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy élhető, értékeire büszke várost teremtsünk. Nagyon sokan tettek nagyon sokat szeretett városunkért – úgy érzem, a mai alkalom kiváló lehetőség arra, hogy ezzel a kis ünnepséggel, gesztus értékű ajándékkal mindannyiukra emlékezzünk.
A város első embere elmondta, az utolsó sztálinvárosi napon ketten, az első dunaújvárosin hatan látták meg a napvilágot – közülük ketten már nincsenek az élők sorában, a hat meghívott ünnepelt közül hárman jeleztek vissza és jöttek el; ők vehették át az önkormányzat közelmúltban alapított, egyszeri elismerését a névváltás ünnepén.
Weiner Tibor öröksége
A díjátadó után – szintén a jeles évfordulóra időzítve – remek város- és építészettörténeti előadást hallhatott az ICA-D közönsége: Végh Árpád designteoretikus, a Lechner Tudásközpont Dokumentációs központjának építészettörténésze összegezte Weiner Tibor magyarországi munkásságát A város és alkotója című eseményen.
A városunkból elszármazott fiatal kutató évek óta foglalkozik a Weiner-életművel, összegzése a városépítés kezdeteitől – sőt, korábbról, hiszen a Weiner-életmű korai korszakáról is hallhattunk – összegezte azokat a főbb városszerkezeti elveket és építészeti vonatkozásokat, amelyek máig meghatározó elemei a városképnek.
A korabeli tervekkel, dokumentumfilmek részleteivel és filmhíradő-részletekkel bőven pettyezett előadás a kezdetektől követte nyomon a Bauhaus elvein alapuló "élhető, működő modern város" modelljét a gyakorlatban megvalósítani kívánó építész-várostervező életművét.
A fókuszban az életmű legjelentősebb építészeti örökségével – a várossal, ahol élünk.
(Fotó: Végh Zoltán)
Az utolsó sztálinvárosi és az első dunaújvárosi szülötteket ünnepelte ma a város önkormányzata abból az alkalomból, hogy napra pontosan 60 esztendeje változott a város neve Sztálinvárosról Dunaújvárosra: mint Pintér Tamás polgármester felidézte, a Magyar Közlönyben megjelent szűkszavú döntés máig hat, hiszen a korábbi döntést – miszerint a város viselje a szovjet generalisszimusz nevét – már akkor igyekezett "ledobni magáról" városunk; 1961-re érett meg az idő, hogy ez sikerüljön.
(Fotó: Végh Zoltán)
