A kutyák és emberek kapcsolatát kutatja – több díjjal ismerték el
A Pro Scientia Aranyérmét kapta, valamint az Év Ifjú Viselkedéskutatója címet is kiérdemelte a közelmúltban Bognár Zsófia, az ELTE Etológia Tanszék doktori hallgatója és az MTA-ELTE Lendület Társállat Kutatócsoport munkatársa. A díjeső mellett friss kutatásairól is beszélgettünk a városból elszármazott fiatal tudóssal – a tegező formát évtizedes ismeretség magyarázza.
– Egy hónapon belül két fontos elismerést kaptál, ráadásul mindkettőt a kutyák és az emberek különleges kapcsolatára fókuszáló kutatásokért. Hogyan fogadtad a kitüntetések hírét?
– Eszméletlen megtisztelő volt, hogy elnyertem ezeket a díjakat, hiszen ezzel elismerték a rengeteg kemény munkámat. Nagyon fontos volt, hogy legyen egy kiemelkedő kutatás – esetemben ez a kutyák fejformájának és a viselkedésének a kapcsolata –, de ez csak a beugró, hiszen minden más elismerés, publikáció, konferencia-részvétel számított, a teljes tudományos tevékenységet díjazták. Hihetetlenül boldog voltam, vagyok!
– Amikor készültem ere a beszélgetésre, szembetalálkoztam egy kifejezéssel: mit jelent pontosan, és hogyan kapcsolódik a kutatásaidhoz a buldog-paradoxon?
– Hadd kezdjem a végén, a kapcsolat közvetlen, hiszen a doktori témám az, hogy megvizsgáljam, mi okozhatja az úgynevezett nyomott orrú fajták – például a mopszok vagy a buldogok – népszerűségének szignifikáns növekedését. Ezt a témát egyébként Angliában, Ausztráliában és az Egyesült Államokban is kutatják, mégpedig azért, mert a nyomott orrú kutyák helyzete az állatjóléti problémák élén jár. Rengeteg betegséggel küzdenek, sokszor az egész életük szenvedés, a gazdák számára is hatalmas költség lehet a gyógyíttatásuk, ugyanakkor a népszerűségük világszerte mérhetően növekszik. És pont ezt az ellentmondást nevezi a tudományos közösség buldog-paradoxonnak.
– És van már valami teória, miért alakulhatott ki ez a sajátos helyzet?
– Igazolt válasz még nincs, de a cél egyértelmű: szeretnénk megérteni, mit tudhatnak a buldogok, amit hosszabb fejű társaik nem – és persze ezzel együtt arra is kíváncsiak vagyunk, kik szerethetik őket és miért. Az én kutatásom például igazolta, hogy a rövidfejű kutyák hajlamosabbak szemkontaktust létesíteni az emberrel. Márpedig ez lehet erős indok a gazdák számára, hiszen ez az ember-ember kommunikációban is nagyon hangsúlyos jelzés – és a kutya-ember viszonylatban sincs ez másként.
– Vagyis a kötődés a kulcsa a történetnek?
– Nem gondoljuk, hogy ez az egyetlen egy tényező számít, de hogy alapjaiban hat, az biztos. Vagyis nem túlzás azt állítani, hogy ez a tényező kihat a kötődésre, méghozzá kölcsönösen – itt meg legyen elég csak az anya és a csecsemű viszonyára gondolnunk. Egyébként ez a párhuzam egyáltalán nem légből kapott: a kutatások rendre visszaigazolták az úgynevezett babaséma hatás érvényesülését. Ez magyarul azt jelenti, hogy a nyomott orrú példányok fejszerkezete hasonlít a csecsemőkéhez – és bár ez szintén teória, de bizony ez is az oka lehet a népszerűségnek.
Szemkontaktus és szenvedés – online előadások
Bognár Zsófia lesz az egyik előadója a Kutyaeotológia 2022 című online konferenciának, amelyet január 29-én, szombaton követhetnek nyomon a kutyabarátok: a 10-15 óra között zajló eseményre a fiatal kutató a Szemkontaktus a kutyával című előadással készül. Szintén az online térben szervezik az ELTE doktoranduszának önálló előadását: a SciDog – A Kutyaegyetem eseményén a Nyomott orrú kutyák: szenvednek a kedvünkért? című előadásra várják a téma iránt érdeklődőket február 10-én, csütörtökön 19 órától.
(Címlap- és nyitókép: Faragó Tamás; a belső oldali képek illusztrációk)
A rovat további hírei: Közélet
Megkezdődött az idei tanév az egyetemen is
2025. szep. 04.
Megkezdődött a 2025/2026-os tanév. Az oktatási intézmények életében ez mindig izgalmas pillanat, és egyben újrakezdés is: új kihívások, élmények, új barátságok – a Dunaújvárosi Egyetemen is üdvözölték az elsőéves hallgatókat.
Elkészült a klímák beszerelése a bölcsiben
2025. szep. 03.
Még a nyár első felében adott hírt arról a Napraforgó Bölcsőde, hogy klímaberendezésekre indítanak gyűjtést – az akció rendkívül sikeresnek bizonyult, ugyanis mára az intézmény összes csoportját felszerelték klímával. A készülékeket már használják, számoltak be a közösségi akció kezdeményezői.
Almási Zsolt polgármester nevét kapta a közgyűlési terem (galériával)
2025. szep. 02.
A város első szabadon választott polgármestere, Dunaújváros díszpolgára nevét vette fel a Városháza "C" szárnya közgyűlési terme: a névadásról ünnepi közgyűlés döntött délelőtt, a közelmúltban elhunyt városvezetőről bensőséges ünnepség keretében emlékeztek.
DSTV: mozgalmas volt a nyár a "halászban"
2025. szep. 02.
A vendéglátóegységek számára a nyári időszak sok esetben a megnövekedett forgalomról és az újdonságokról szól, derül ki a DSTV összegzéséből. A Dunagyöngye Halászcsárdában az elmúlt időszak tapasztalatairól Dancs László konyhafőnök mesélt. Hangkép.
Ősszel is kell a vér, a következő hónapban több alkalommal várják az önkénteseket!
2025. aug. 31.
Parádés debütálás és elfogadható nyári mutatók, de a lényeg változatlan: az egészségügy vérigénye számottevő, így továbbra is nagyon várják az önkénteseket. Ennek megfelelően készítik elő a szeptemberi terveket is!
DSTV: jubiláltak az "esőemberek"
2025. aug. 31.
A beszámolót már olvashatták, most itt a DSTV összegzése az Esőemberek Szüleinek Dunaújvárosi Egyesülete éves találkozójáról. A közösség immáron egy évtizede szervezi meg az eseményt a Szalki-szigeten, amely keretében autizmussal vagy más egyéb fogyatékossággal élő gyermeket/felnőttet nevelő családok találkozhatnak az ország területéről. Hangkép.
Kapcsolatteremtés a helyi termelők és a vásárlók között – él a DunaKosár közössége
2025. aug. 29.
Nagyszerű közösség alakult Dunaújvárosban – már négy éve működik a DunaKosár. A közösség célja, hogy összekösse a térségi termelőket a vásárlókkal, ezzel lendítve a helyi gazdaságon, illetve minőségi árut biztosítva a fogyasztóknak. A kezdeményezés eredetéről, az elmúlt időszak tanulságairól és az aktualitásokról Csonka Melindát, a DunaKosár koordinátorát kérdeztük.