Bartók Kamaraszínház és Művészetek háza

Világzene, világcsoda és világszínvonal a Quintiától

Öcaline - 2022. szeptember 5. 18:07

Kezdjük a végén: idejét sem tudom, mikor tapsolt és tombolt állva utoljára táblás ház közönsége egy emberként a Bartók színháztermében. A Quintia zenekar borzongatóan gyönyörű jubileumi koncertje után megadatott az élmény.

Még hogy nincs Quintia-csoda? Nagyon is van – az például önmagában csodálatos fegyvertény, hogy öt, a muzsika világához ezer és egy szállal kötődő dunaújvárosi nő tíz (plusz egy) éve alakított egy zenekart – és az alkalmi együttállásból mára odáig jutottak, hogy születésnapi koncertjük telt házat vonzott a Bartók színháztermébe. 

A Quintia-képlet

Márpedig múlt vasárnap pontosan ez történt, és már ettől, az érdeklődők, rajongók számosságából eredően hatalmas mérföldkőhöz érkezett a csapat – nagy esélyt kapott a közönségtől, és egyúttal adott is a publikumnak ahhoz az együttes, hogy méltó módon, mintegy esszenciálisan mutassa be, mitől is, miért is tud torokszorító hatást kiváltani a koncert.

Laikus rajongóként persze nem én fogom meg- és felfejteni a Quintia-hangzás titkát, az viszont biztos, hogy gyorsan, tényleg pillanatok alatt beránt az összetéveszthetetlen hangulat. Erős, igényes repertoár, nagyon jó zenészek. Arról koncert közben is szó esett, hogy mindenkinek van egy alap hangszere vagy instrumentumcsoportja – Pocsai Mária citerán, Kurina Laura gordonkán, Beke Beáta gitáron játszik, Németh Irma hárfát, Péter Kata fúvós hangszereket szólaltat meg –, arról már kevesebb, pedig fontos, hogy mindenki bátran és jól nyúl más hangszerekhez, és a két énekes alapember, Németh Irma és Péter Kata mellett mindenki más is szépen, tisztán énekel. 
Ha valami, akkor ez a merész, igényes, a zenekar esetében magától értetődő, mégis nagyon-nagyon ritka pontosság a Quintia-hangzás egyik fő jellemzője.

Csúcspont – vagy új kezdet?
 
A másik mindenképpen az az összetéveszthetetlen zenei szövétnek, amely a jiddis imából, a mantrából, a Slamovist-dalból vagy a moldvai csángó nótából csillogóan eredeti "quintiás" szerzeményt varázsol. A vasárnapi koncert programjában visszatérő motívumként említtetett,  hogy milyen bátran vett részt a zenekar különféle produkciókban – a Bartók Randóti-estje és a Rácalmási Passió is fontos mérföldkő volt e téren –, és az együttműködések sora biztosan jót tett a csapat színi jelenlétének. A zene mellett a háttér, a kiállás, az előadás szerkesztettsége, ha tetszik, koreográfiája is csillagos ötöst érdemelt – a Quintia színpadra termett formáció, nem vitás.

Azzal együtt persze, hogy a lényeg mégis a muzsika: a bátor, esetenként a lehetetlenségig merész együttállásokkal, fúziókkal, a magyar folklór mellett balkáni, cigány, indiai, zsidó zenei elemekkel, a gyönyörűen, tisztán, hibátlan kidolgozottsággal előadott produkcióval. Patika pontos recept szerint összegyúrt, mégis felszabadítóan könnyed előadás. Itt pehelykönnyű, csipkefinom dallamvezetés, amott elementáris erővel sodró lendület. Női zenekar – mindig minden a helyén, mindig minden átitatva érzelmekkel, bájjal, ha kell, derűvel, játékos humorral, de ha úgy hozza vagy kéri a sors, drámai erővel. Az, hogy a tíz év – és a felnőtt gyerekek – után merre indul, meddig jut a Quintia, persze most még nagy kérdés, de szent meggyőződésem: óvatos, de értő irányítással, ha tetszik, a korábbinál professzionálisabb menedzseléssel a határ a csillagos ég. Akinek esetleg kétségei lennének, a Bartók táblás házának tomboló vastapsa ékes és fényes igazolásként oszlathatja el azokat.  

Csodát tett a Quintia zenekar vasárnap: ők tudják a képletet, mi érezzük – de végül borzongatóan gyönyörű élmény kerekedett. Ahogy a címben is jeleztem: világzene – világszínvonalon.

(Fotó: Végh Zoltán)

A rovat további hírei: Kultúra

Oscar-díj - Az Emilia Pérez kapta a legtöbb, 13 jelölést, idén megint van magyar jelölt

Oscar-díj - Az Emilia Pérez kapta a legtöbb, 13 jelölést, idén megint van magyar jelölt

2025. jan. 24.

Jacques Audiard Emilia Pérez című, spanyol nyelvű musicalje kapta a legtöbb, 13 jelölést csütörtökön Los Angelesben az amerikai filmakadémia díjaira. Idén ismét van magyar jelölt: A brutalista című film vágója, Jancsó Dávid is esélyes az Oscarra.

Hadd szóljon a jazz a Zenélő Cukrászdában

Hadd szóljon a jazz a Zenélő Cukrászdában

2025. jan. 23.

Izgalmas minikoncertre várják a vendégeket a Vasmű úti egységben pénteken délután: az estébe nyúló bemutatón a jazz nagy klasszikusaiból kapnak válogatást a vendégek. Édes az élet íze.

Ma van a magyar kultúra napja

Ma van a magyar kultúra napja

2025. jan. 22.

Ma van a magyar kultúra napja, amelyet országszerte és a határokon túl is számos programmal, kiállításokkal, díjátadókkal, színházi előadásokkal, koncertekkel ünnepelnek.

DSTV: komoly merítés a papírmúzeumban

DSTV: komoly merítés a papírmúzeumban

2025. jan. 22.

Eseménydús volt a tavalyi év a Magyar Papírmúzeum munkatársai számára, derül ki a DSTV összegzéséből. Izgalmasnak ígérkezik az idei is – nagyon sok kiállítással, programmal és egy nemzetközi kirándulással készülnek. Hangkép.

A magyar kultúra napja: díjátadó az ünnepen

A magyar kultúra napja: díjátadó az ünnepen

2025. jan. 21.

A magyar kultúra napja alkalmából rendezendő ünnepségen adják át a szféra legrangosabb önkormányzati elismerését, a Pro Cultura Intercisae Díjat. A zongorakoncerttel körített ünnepi eseménynek az evangélikus templom ad otthont szerdán délután.

DSTV: "A hitvesi ágy" a Mikroszínpadon

DSTV: "A hitvesi ágy" a Mikroszínpadon

2025. jan. 21.

Új bemutatóra készül a Bartók Kamaraszínház társulata, derül ki a DSTV összegzéséből. Két ember, egy házaspár hullámvasúthoz hasonlítható kapcsolatát öleli fel a történet, amit már Tony-díjjal is jutalmaztak. A hitvesi ágy című darabot a Mikroszínpadon viszik színre. Hangkép.
 

Szabad Szemmel az ICA-D-ben: "Fanni kertje"

Szabad Szemmel az ICA-D-ben: "Fanni kertje"

2025. jan. 20.

A szezon egyik legizgalmasabb darabjával folytatódik a Szabad Szemmel sorozata a Kortárs Művészeti Intézetben (ICA-D): a naptári év első vetítésén a Fanni kertje című magyar dokumentumfilm lesz műsoron kedden délután.