Szeptember 30-án hirdették ki, és október 1-jén hatályba is lépett az a kormányrendelet, amely a távhő árát határozza meg az önkormányzati intézményekben.
E szerint mostantól Dunaújváros önkormányzatának 48 ezer 529 forintot kell fizetni 1 GJ távhőért, miközben korábban ez 4000 forintjába került, vagyis az emelés tizenkétszeres.
Már kongatják a vészharangot
Összehasonlításul: a lakosság ugyanezért 2712 forintot fizet, vagyis tizennyolcszor kevesebbet. Nem véletlen tehát, hogy országszerte kongatják az önkormányzatok a vészharangot, ezért kérdeztük Szabó Zsolt gazdasági alpolgármestert, hogy Dunaújvárosban mire számíthatunk.
Sajnos a helyzet Dunaújvárosban is tragikus, hangsúlyozta Szabó Zsolt, aki a Megyei Jogú Városok Szövetségének két héttel ezelőtti ülésén is részt vett. Az energiaárak kérdése itt is hangsúlyos téma volt, a konkrét egyeztetés azonban ezúttal is elmaradt, vagyis az önkormányzatokat ismét sokként érte az újabb jelentős kiadás:
– Pártkötődéstől függetlenül egyetértés volt közöttünk abban, hogy szükséges lenne a szolidaritási adó mérséklése. Ez Dunaújváros esetében évről évre növekvő összeg, 2023-ra már csaknem 2000 millió forintot kell ezen a jogcímen megfizetnie a városnak. Ezt az adót a kormány azért veti ki a nagyvárosokra, hogy abból az elmaradottabb, kisebb településeket segítse. Csakhogy mi már 1500 millió forintot így is odaadtunk a környező kisebb településeknek, hiszen a Fidesz döntése miatt Dunaújváros már egyetlen fillért sem kap a város határában álló Hankook iparűzési adójából. Azon Rácalmás, Adony, Iváncsa, Kulcs osztozik, ami továbbra is nonszensz, hiszen a gyár negatív hatásait viszont a dunaújvárosiak viselik.
Kormányzati sarc terheit nyögjük
Szabó Zsolt emlékeztetett: a szolidaritási adó és a Hankook adójával együtt Dunaújváros évente 3500 millió forintot ad a szomszédos településeknek, ami messze meghaladja a város lehetőségeit és a realitásokat is. A mostani távhő drágulás nagyjából 2,5 milliárdos plusz kiadást okoz a városnak, vagyis bőven ki tudnánk gazdálkodni, ha a kormányzat nem sarcolna minket folyamatosan. Így azonban már nem marad pénz a tizenkétszeres rezsire is.
Tőlünk így elveszik a forrásokat, miközben a városi infrastruktúrát fent kellene tartunk, amit sok ezer környező településen élő is használ, nyomatékosított az alpolgármester, és idézt kollégája, Mezei Zsolt példáját is:
– Mi lenne, ha a kormány pénteken megjelentetne egy határozatot a Magyar Közlönyben, hogy másnaptól egy liter gázolaj a mostani 480 forint helyett 5760 forintba kerül?
Egyik napról a másikra kell tehát csodát tenni. A városvezetés a következő napokban ezért sorra beszél a városi intézmények és a sportszervezetek vezetőivel, hiszen Dunaújvárosban nagyon sok intézményt és épületet érint ez a döntés, a teljesség igénye nélkül: könyvtár, múzeumok, sportcsarnok, tornacsarnok, jégcsarnok, a volt Bánki épülete – itt számtalan szervezet tart fent irodát –, uszoda, élményfürdő, MMK és természetesen az óvodák, bölcsődék, szociális intézmények.
A problémát pontosan ismeri a kormányzat is, de konkrét segítségről egyelőre szó sincs és úgy tűnik sok jóra nem is számíthatunk, hiszen a Kormányhivatalok már elkezdték felmérni, hogy milyen intézményeket kell bezárni hamarosan. Minden település megkapta levelüket, amelyben a Kormányhivatal a következő adatbekérést végzi:
„A jelentős mértékben megemelkedett energiaárak az elmúlt időszakban a rezsiköltségeket is drasztikusan megemelték. Mindez sok önkormányzatot hozhat olyan helyzetbe, amelynek során várhatóan kénytelen lesz a nem alapfeladatot ellátó intézményeit (pl. a múzeum, levéltár, kultúrház, sportcsarnok) csökkentett kapacitással működtetni, illetve bezárni.”
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter pedig úgy fogalmazott, hogy az önkormányzatoknak is tenniük kell annak érdekében, hogy a lehető legkevesebb, de a 2022-esnél mindenképpen kevesebb energiát használjanak fel 2023-ban.
Rendre lesöpört zöld javaslatok
Szabó Zsolt szerint arcpirító a miniszter kettős beszéde, hiszen a korábbi években, ha bármelyik ellenzéki politikus, vagy szakmai szervezetek energiatakarékos vagy zöld témákat vettek elő, vagy tettek az Országgyűlés asztalára, akkor azt a fideszes többség rendre lesöpörte, aki pedig energiatakarékosságról beszélt, azt csaknem hazaárulónak titulálták:
– Várható volt, hogy energiaügyben a Fideszt előbb-utóbb utoléri a valóság, igaz, arra egyikünk sem számított, hogy ennyire hamar. Azt láthatjuk, hogy bocsánatot kérni eszük águkban sincs a korábbi hibáikért, de remélem, legalább tanulnak belőle. Az elmúlt években milliárdokat szórtak szét látványberuházásra, de ennek töredéke volt az energiatakarékosságiot célzó. Sőt, a megvalósult beruházásoknál sem volt szempont az energiatakarékosság, olyannyira nem, hogy a felújítás után például a Fabó Éva Sportuszoda energiafelhasználása nemhogy csökkent, hanem jelentősen megnőtt. Közben most álságos módon az energiafogyasztásunk csökkentését várja el a kormányzat.
A konkrét döntéseket az érintett intézményekkel és szervezetekkel történő egyeztetést követően hozza meg a város vezetése, egy azonban biztos: kemény télnek néz elébe Magyarország, a városvezetésnek pedig a pandémia és a különleges gazdasági övezet okozta sokk után most az energiaválsággal is meg kell küzdenie.
DMJV Önkormányzata
(Fotó: Végh Zoltán)
