Átfogó programmal készül a nagyböjtre a dunaújvárosi római katolikus közösség – a hamvazószerdán, vagyis éppen ma kezdődő, egészen a húsvéti ünnepkörig tartó hetekben több jeles eseményt is kínál a híveknek a helyi plébánia.
Éppen ma, hamvazószerdán kezdődik a nagyböjti idő, amelynek célja a húsvét ünneplésének előkészítése. Hamvazószerdán és az azt követő hétvégi szentmiséken a pap hamuval jelöli meg a hívők homlokát bűnbánatuk jeleként – és egyúttal a vidám farsangi időszak lezárásaként.
Évezredes örökség
A hamvazószerda évezredes örökség a keresztény hagyományrendszerben: a "hamvazkodás" őskeresztény tradíció nyomán maradt fenn mindmáig, amelyben a hívők a vezeklés részeként hamut szórtak a fejükre. A nagyböjt eredete szerint a vezeklés, a böjt és az alamizsna időszaka – ennek a gyakorlatnak az az értelme, hogy a hívek emlékezzenek arra a visszavonulásra, amelyet Jézus tett a sivatagba, hogy imádkozzon és meditáljon 40 napig. Az időszak – a megkísértésekkel együtt – részletesen szerepel Máté és Lukács evangéliumában (Márk érintőlegesen említi, János figyelmen kívül hagyja), és Krisztus kísértése néven ismert.
Az egyháztörténeti kutatások szerint a 2. és 3. század folyamán a nagyböjtöt alig figyelték meg a hívek – és akkor még a böjt időtartamát sem határozta meg a katolikus egyház –, az elsők között egy korai keresztény filozófus, Saint Justin (Justin of Nablus) ír a „keresztségre pályázók” böjti kötelmeiről.
A nagyböjt 300 és 325 között válik általánossá – akkor a híveket arra kérték, hogy imádsággal és böjtöléssel mutassanak szolidaritást és együttérzést. Ez a tradíció él mindmáig a nagyböjt gyakorlatában.
A nagyböjt tehát gyakorlatai a hitélet alapjait teremtik meg – és egyúttal megerősítését is szolgálják. A nagyböjt a keresztények számára bűnbánati időszak, amely alkalmat ad a lemondásra, a hitben történő elmélyülésre és kiengesztelődésre – és arra, hogy méltóképpen készülhessenek a húsvét megünneplésére, áll a plébániától kapott összegzésben.
Több eseménnyel készülnek
A lapunkhoz eljuttatott tervezet arról is beszámol, hogy korábbi dunaújvárosi káplán és egyházmegyei irodaigazgató is segíti a városi római katolikus közösség programjait.
A hívek számára fontos tudnivaló, hogy a nagyböjti hétvégék szentmiséit a hívők és az érdeklődők szombatonként este 18 órakor és vasárnaponként délelőtt 9 órától a nagytemplomban látogathatják, ezek előtt háromnegyed órával szentgyónás elvégzésére nyílik lehetőség.
A nagyböjti időszak alatt a hívők péntekenként este 17 órai kezdettel a nagytemplomban keresztúti ájtatosságon vehetnek részt, amelyen – templomon belüli körmenettel – felidézik Krisztus üdvösséghozó szenvedésének stációit.
A programterv szerint március 4-én, szombaton 17 órától Kallós Péter atya gyóntat, majd azt követően 18 órától szentmisét mond nagyböjti felkészülő elmélkedéssel – az atya 2003-2007 között volt dunaújvárosi káplán, jelenleg ráckevei térségi plébános (képünket a ráckevei bérmálásról válogattuk). A folytatásban március 11-én és 18-án 17 órától Ugrits Tamás egyházmegyei irodaigazgató, püspöki tanácsos atya gyóntat, 18 órakor pedig szentmisét mond nagyböjti felkészülő elmélkedéssel.
A nagyböjti időszak ünnepi eseményeinek sorában március 26-án, a vasárnapi szentmisében szolgáltatja ki a városi római katolikus plébánia a betegek szentségét a jelentkezőknek – jelentkezni és érdeklődni a plébánián lehet.
(Fotó: Székesfehérvári Egyházmegye)
