Lakáspiaci pangással kezdődött az idei év

Már a tavalyi év második felében is érezhetőek voltak a lakáspiaci fordulópont jelei hazánkban, hiszen nemcsak az új lakáscélú hitelek volumene esett vissza több mint 20 százalékkal, hanem a lakáspiaci adásvételek száma is. 

Szűkülőben a lakáspiac

A visszaesés oka jellemzően a kedvezőtlen kamatkörnyezet, az elhalasztott tranzakciók köre és az infláció, amely most már egyértelműen megmutatkozik a hazai lakásárak alakulásában is. Több előrejelzés szerint az idei esztendő a visszaesésé lesz, ám akad olyan elemzés, amely csak bizonyos ingatlan-szegmensekben számol tartós árcsökkenéssel.
Az irány viszont egyértelmű: míg 2021 első hat hónapjában az elmúlt évek ingatlanár-drágulásához képest is csúcsot döntött a lakáspiaci áremelkedés – a kedvező makrogazdasági jellemzők nyomán –, a tavalyi év harmadik negyedévben már több tényező is befolyásoló erővel bírt a lakásárak esetén, amely az ingatlanpiaci fordulópont bekövetkezését jelezte előre. Az idei kilátások szerint a kereslet további csökkenésével kell a lakáseladóknak számolnia a jelenlegi kedvezőtlen és változékony gazdasági helyzet nyomán.
A jegybanki alapkamat emelkedése is erőteljesen érintette nem csak a hitel-, de a lakáspiacot is. A kamatkörnyezet változása sok hitelszerződést érint közvetetten; amíg kamatstop van érvényben, a változás az újonnan megkötött hitelek esetében is értendő. 

Dunaújváros is drágább lett

Dunaújvárosban is megfigyelhető az ingatlanok felértékelődése, amelynek eredményeképp jelenleg a négyzetméterenkénti átlagár nem sokkal marad el a fél millió forinttól. Ennek értelmében egy átlagos paraméterekkel rendelkező ingatlan kínálati ára megütheti a 30 millió forintot is, de ingatlantípusonként igen eltérő kínálati árakkal találkozhatunk. 
A jelenlegi statisztikák szerint a legdrágább négyzetméter árakkal a téglalakások esetében találkozhatunk, átlagosan 460 ezer forintért kerülnek meghirdetésre négyzetméterenként, míg a panellakások és a családi házak esetében néhány ezer forintos eltérést láthatunk. 
A lista élén nagyjából 800 ezer forintos négyzetméter árral Zamárdi áll a KSH ingatlanadattár mutatói alapján – de a Balaton és az agglomeráció települései közül is sok város szerepel Magyarország drágább települései között.

Az optimista forgatókönyvtől a területválasztási trendekig

Az elemzések sorában létezik egy optimista forgatókönyv is, amely szerint más jellemzőkkel számolhatnak a szereplők, mint amilyeneket például a 2008-as válság után. Ezt a megközelítést támasztja alá, hogy az otthonteremtési támogatások nagy része még az idén is elérhető lesz a lakásvásárlók számára. Emellett ahhoz, hogy az ingatlanárak szembetűnő mértékben essenek vissza 2023-ban, még több, a gazdaságot negatívan érintő feltétel szükséges – ezek közül jelenleg az emelkedő kamatkörnyezet és az infláció az, amelyek kedvezőtlen hatást gyakorol az ingatlanpiaci folyamatokra.
Fontos viszont, hogy 2021 év végén, 2022 év elején erőteljesen megváltoztak a lakásvásárlók területválasztási preferenciái: erőteljes költözési hullám vette kezdetét az agglomeráció városaiba és vidékre. 2023-ban újra megfigyelhető ez az ingatlanpiaci tendencia, de fordulhat az irány: a járvány hatásának lecsengése és az emelkedő rezsiárak miatt újra kedveltebbé válhatnak a kisebb lakások és a városi környezet.

(Forrás: Creditline.hu; fotók: Vaszócsik Kristóf)