Évtizedes hagyományt folytattak a Csillagvirág Tagóvodában a napokban: még a magyar költészet napjára időzítve szervezte meg az intézmény közössége a városi mesemondók délelőttjét. Remek bemutatók egész sorával!
Hogyan képzeljük a címben vázolt csodás átváltozást? Nincs nagy titka: rengeteg munka és sok-sok szeretet kell hozzá – meg végül egy színpad, amire fölállhatnak.
Sün Balázstól a pillangókig
A városi mesemondó délelőttre idén is szép számmal érkeztek az óvodások a Csillagvirág Tagóvoda pincehelyiségében kialakított közösségi térbe: a két részletben szervezett program során 8 óvodából közel negyven résztvevő csillogtatta meg a tehetséget. Voltak, akik közösen készültek, míg négy ifjú mesemondó bátran, egyedül állt a kerettörténet kínálta mező színpadára.
A programot ugyanis játékos bevezetővel tették még varázslatosabbá a szervezők: erdei mesemondásra bírták rá a résztvevőket, akik az mesebeli öreg néne – Palotainé Gecseg Anikó remek alakítása – szelíd nógatására mesével gyógyíthatták meg az erdő állatait; mindenki kedvenc meséjével, mondókájával, jelenetével adott gyógyírt az erdőlakóknak.
És aki látta Sün Balázs remek történetét a Duna-parti ovisoktól, vagy tapsolhatott a Római városrészi tagintézmény pillangós bemutatójának, az tényleg átélhette az élő színház csodáját: a kis óvodásokból szempillantás alatt nagy mesemondók váltak!
Évtizedes szép hagyomány – és persze folytatják!
A gyerekektől kedves ajándékkal és egy oklevéllel búcsúztak, ezzel is biztatva őket a további szereplésre, árulta el a DO érdeklődésére Dolmány Zsuzsa, a tagóvoda vezetője:
– Intézményi életünk, működésünk egyik fontos állomása a mesemondók délelőttje – az óvoda volt vezetője, Kundakker Ferencné álmodta meg és hozta tető alá ezt a rendezvényt, amely egyébként közel fél évszázados múltra tekint vissza. Szeretnénk méltó képviselői és ápolói lenni ennek a szép tradíciónak – a cél ugyanis változatlan: az óvodák mesemondói számára így válik átélhetővé anyanyelvünk és az élő beszéd szépsége, fontos, hogy ne csak hallgatóként, de szereplőként is az életük része legyen a mesék világa. Úgy érzem, a mai nap is igazolja, sikerült elültetni bennük ennek az alapjait.
Dolmány Zsuzsa szerint a program szakmai háttere is fontos tényező:
– Ami a gyerekeknek élmény és játék, az számunkra fontos tapasztalat, és igazi közösségi, társasági esemény – ahol az óvónénik láthatják egymás pedagógiai technikáit, dramatizálási stílusát, díszleteit, stilizált jelmezeit. A szereplés után egy finom pogácsa mellett beszélgettek az élményekről, tapasztalatokról – újra nagyon jó volt látni, milyen magas szintű pedagógiai munka folyik a város óvodáiban.
A tagóvoda vezetője kérdésünkre kiemelte – mindenképpen bíznak a folytatásban, jövőre is várnak minden mesemondót! A színes délelőtt hangulatáról meséljenek a képek!
(Bemutató fotók: Végh Zoltán; csoportképek: Csillagvirág Tagóvoda)
A városi mesemondó délelőttre idén is szép számmal érkeztek az óvodások a Csillagvirág Tagóvoda pincehelyiségében kialakított közösségi térbe: a két részletben szervezett program során 8 óvodából közel negyven résztvevő csillogtatta meg a tehetséget. Voltak, akik közösen készültek, míg négy ifjú mesemondó bátran, egyedül állt a kerettörténet kínálta mező színpadára.
A verseny hangulatáról meséljenek a képek!
(Bemutató fotók: Végh Zoltán; csoportképek: Csillagvirág Tagóvoda)
