Településtörténeti sorozatunk ezúttal egy különleges épületegyüttesre, és egyúttal a hajdani Pentele jellemző utcaképére fókuszál. Kronászt Margit vendégposztja.
Néhány éve Jakóné Fekete Terézzel (1938-2019) készítettem interjút, ő mesélt először a Kastélysor elnevezésről, melyet az egykori főutca nemesi és polgári házaira használt. Terike néni hat épületet említett, bár mindössze az utolsó az, amit valóban kastélynak szánhattak.
A történelem viharai
A Kastélysor a mai Kistemető utca és Magyar út találkozásánál kezdődött és a Petőfi utcáig tartott. Elsőként szóljunk egy ma már nem létező épületről: a mai Kultúrközben állott Weisz János timpanonos úrilakja, mely a XIX. században épült. Weisz halála után Farkas Sámuel vette meg és átalakítás után vegyesboltot nyitott benne, de postai fülkével is rendelkezett. Az üzlet előtt található nagy kövön előszeretettel üldögéltek a penteleiek. A családot 1944-ben deportálták, később a házat is elbontották.
A Klubház helyét és a Kultúrköz nagy részét elfoglalta a XIX. század első felében a Rosti család által felépített úrilak és a hozzátartozó kiszolgáló épületek, illetve a parádés kocsis háza. Később a Janitsáry család tulajdonába került, majd a Dóra családhoz. Az 1920-as években a lak eladásra került, az új tulajdonos pedig 1926 körül elbontatta.
A Magyar útra néz a Kastélysor harmadik háza, melyet többek között Lax Jenő orvos és családja is lakott. Régi történetekből tudjuk, hogy kedvelték a művészeteket és a zenét, a doktor és felesége, Kánitz Lili gyakorta adtak vacsorákat vagy beszélgettek a verandán. 1944-ben deportálták őket. 1945 után a ház a jegyzőé lett, több tulajdonosváltáson is átment, mára pedig kibővítették és egy üzlet működik benne.
A múlt emlékei
A negyedik épület Leitner János, birtokoshoz köthető. Leitner 1850 körül a település egyik legvagyonosabb polgárának számított. Úrilakját az egykori főutcán építtette fel. A ház később egy Hegedűs nevű állatorvos, majd az Északnyugat-Magyarországról származó és a közeli Rácalmáson is birtokkal rendelkező Pais család tulajdonába került. Ma látható formáját a Paisok alatt nyerte el. A Paisok után a Mayer családé lett, itt működött Mayer Károly autószerelő műhelye. Az egykor gondosan ápolt parkkal körülvett épület évtizedek óta lakatlan, romos állapotban van.
Polgárház következik, ahol egykor Babanits Mihály tanító és családja lakott, később itt élt Pintér Ferenc is, aki a tanítás mellett a Dunapentelei Levente Egyesület oktatója volt. A háznak nagy melléképülete, oszlopos verandája és gondozott kertje volt.
Végül elérkezünk az egyetlen olyan épülethez, melyet valóban kastélynak szánhattak az építés idején, a Rudnyánszky-Mondbach kúriához. Az 1790-es években épült épület több tulajdonosváltáson átesett: építtetője báró Rudnyánszky József volt, a végső formáját báró Mondbach Károly idején nyerte el az 1830-as években. A kúria gondozott angolkerttel rendelkezett, majd az utolsó tulajdonos, a Lukács család eladta. Udvarán az 1910-es években gőzmalom épült, melyet az államosítás után elektromos gépekkel szereltek fel. A malmot 2000-ben állították le végleg.
Kronászt Margit történész-muzeológus
(Fotó: Intercisa Múzeum Történeti Gyűjtemény)
