"... a jóisten irgalmazzon ezeknek a nemzetáruló gazembereknek!" (galériával)

Budapest mellett 15 vidéki városban – Sopronban, Pécsett, Szegeden, Debrecenben, Miskolcon, Szombathelyen, Szentesen, Veszprémben, Nagykanizsán, Dunaújvárosban, Szekszárdon, Balassagyarmaton, Szolnokon, Egerben és Nyíregyházán – közösen álltak ki a státusztörvény ellen a Tanítanék Mozgalom és noÁr kezdeményezésére; a demonstrációt a "Mielőtt elnémítanak minket!" mottóval és jelszóval szervezte meg a Civilek oktatásért – Dunaújváros és környéke csoport (CODE)  a mozi előtti térre ma délután.

Hallasd a hangod!

A közösség nyílt levélben fordult a szülőkhöz, a pedagógusokhoz, valamint az elmúlt időszakban (és sok helyütt ma is) a demonstrációkban főszerepet vállalt diákokhoz, és bár a kezdés előtt negyed órával még szellős volt a tér, de a nyitányra több százan gyűltek össze – köztük Pintér Tamás polgármester, Barta Endre humán és Szabó Zsolt gazdasági alpolgármester, valamint a "Rajta, Újváros!" Egyesület több képviselője is. Pintér Tamás a DTV kamerája előtt megerősítette, elemi kötelességének érezte és érzi, hogy – városvezetőként, politikai szereplőként és valahai tanárként is – kifejezze szolidaritását a demonstrálókkal, így tiltakozva az Orbán-kormány "bosszútörvénye" ellen.
A demonstrációt a Csaknekedkislány zenekar remek József Attila-feldolgozása vezette fel (nálam elfért volna a tracklistán Bobafett friss remeklése, A "békepárti" lókupec című darab is), majd Horváth Éva, a PDSZ városi ügyvivője köszöntötte a résztvevőket. Mint kiemelte, minden lehetséges eszközzel tiltakozni kell a tervezett törvény ellen, amely egyre nehezebb helyzetbe sodorja a szféra összes szereplőjét – igen, a szülőket, igen, a diákokat is! –, és egyszer szorosabb láncot feszít a pedagógusok köré.

Romokban az oktatás

Kemény hangot ütött meg köszöntőjében Kurucz Gergely, aki nemcsak középiskolai tanárként (oppardon, oktatóként) és a közügyek iránt érdeklődő, felelős értelmiségiként, de kisgyermekes apukaként is szónokolt. Mint hangsúlyozta, félő, hogy a gyalázatos körülmények, az életszerűtlen követelmények a törvény elfogadása nyomán még durvább kihívások elé állítják a szféra szereplőit:

– Már most látható, hogy az új érettségi szisztéma kreténségekkel van tele, és hiába jelzik a problémát minden lehetséges fórumon, a megoldásnak még a körvonalai sem sejlenek föl. Látjuk a híreket a beázott iskolákban tartott esernyős performanszoktól, de a jövő még riasztóbb: a tervezett törvény szemernyivel sem teszi jobbá vagy vonzóbbá a pályát, de kollégák ezrei lesznek pályaelhagyók. Nagyon fontos lenne az érintett szülők hiteles, a valós helyzetet tükröző tájékoztatása – az például szomorú tény, hogy egy közép-magyarországi megyei jogú városban nincs betöltve az óvodai álláshelyek egyharmada! –, hangsúlyozni, hogy ha így megy tovább, akkor egy-két év, és visszavonhatatlanul ugrik a jövő. És amikor ez sokakban tudatosul, akkor következik a népharag – és a jóisten irgalmazzon ezeknek a nemzetáruló gazembereknek!

Minden területet érint

A demonstráció további felszólalói – Lővinger-Varga Vanda az óvodák, Bebesi Csaba az általános iskolák, végül Szendrei Zoltán, a PDSZ országos választmányi tagja a középiskolák képviseletében – egybehangzóan hangsúlyozták: a feszítő bérhelyzet mellett az oktatási ágazat egészéért, végső soron a gyerekek jövőjéért küzdenek. Szendrei Zoltán fontos tényezőként emlegette, hogy a kormányzati képviselőkkel folytatott tárgyalások sora eddig érdemi vita, érvek helyett csak a panaszfelvételig jutott, miközben az oktatásra költött pénz a GDP 4 százaléka alá zuhant a korábbi, több mint 6 százalékos mutatóról.

A helyzet tragikus, de lesz rosszabb,l jósolta a szónok, felemlítve, hogy a státusztörvény elfogadása jövő felélését, a mostaninál is égetőbb pedagógushiányt eredményezhet – a pedagógusok megfigyelése, az elégedetlenkedők megbüntetése és a röghöz kötés pedig még súlyosabb helyzetet teremthet az iskolák falain belül és túl. A demonstráció a Grund-dal közös eléneklésével, majd az alkalomra készített matricák kiosztásával – és lelkes csereberéjével – ért véget, zárszavában Horváth Éva kiemelte: elszántan, tántoríthatatlanul kitartanak.

Bár lennénk, lennének még többen – addig is meséljenek a lépek!

(Címlap- és matrica kép: DO; belső oldali képek, galéria: Végh Zoltán)