Dunaújvárosi Estek – Ungváry Krisztiánnal a történelemről, háborúról

A vendég ezúttal Ungváry Krisztián történész volt, aki az orosz-ukrán háború előzményeit, okait történelmi tényekkel igyekezett egyértelműbbé és érthetőbbé tenni. A Városháza rendezvénytermében tartott esemény hallgatóságát Pintér Tamás polgármester, a "Rajta, Újváros!" Egyesület elnöke köszöntötte.

Fecseg a felszín – és mit mond a mély?

A polgármester bevezetőjében utalt arra, hogy az est témája szomorú, de aktuális: az orosz-ukrán háború, annak előzménye, okai és persze következményei. Nagyon sok mindent hallunk a témával kapcsolatban, a történelem ismerete pedig Pintér Tamás szerint segíthet legalább árnyalni és értelmezni az információkat:
– Mindig is nagyon kíváncsi voltam a történelmünkben azokra a titkokra, amiket igyekeztek elhallgatni előlünk, pedig kiemelkedő jelentőségük lehet. Különösen fontos lehet ezeket a titkokat megismerni annak érdekében, hogy megértsük, mi a mai politika. Mindez azért fontos, mert a tisztánlátás meghatározza a jelenünket és a jövőnket egyaránt. 
Pintér Tamás bevezetője után bemutatta az est előadóját. Elmondása szerint igyekeztek olyan előadót felkérni a témára, akinek elismerten hitelesek a gondolatai. Így esett a választás Ungváry Krisztiánra, aki történész, egyetemi oktató, az MTA doktora. Kutatási területe a 20. századi had-, és politikatörténet, valamint a kommunista időszak titkosszolgálatai és az állambiztonság. 

És akkor orosz-ukrán háborúról. Nehéz pontosan látni az okokat, mivel elsősorban politika és hatalmi érdekek vannak a középpontban. Nem logikus, nem emberi, nem józan ésszel felfoghatóak. Ungváry Krisztián is egy tavaly februárban készült fotó kivetítésével kezdte az előadását, amin kijevi kisiskolások láthatók egy óvóhelyen. És ezt a részét ne is taglaljuk tovább, mert ez maga a szörnyűség, maga a tragédia

Kelet vagy nyugat?

Ungváry Krisztián az orosz-ukrán háború kitörésének okait a távoli történelmi múlttal vezette fel, egyszerű adattal bizonyítva, hogy Ukrajna államisága nem a közeli múltban ered, hanem egészen a 800-as évekig nyúlik vissza, a kijevi rusz fejedelemség időszakáig. Ez csak azért érdekes, mert az orosz kommunikációban gyakran elhangzik, hogy Ukrajna egy sosem volt ország. A legújabb korban egy fontos dátum 1991-hez kapcsolódik, amikor Ukrajna kikiáltotta függetlenségét, amit aztán a nagyhatalmak, beleértve Oroszországot is, legalább négy alkalommal szerződésben garantáltak. Ungváry Krisztián szerint Oroszország ezeket a megállapodásokat egytől egyig aláírta, majd egytől egyig meg is szegte. 
Ungváry Krisztián szerint Putyin a háborút, mint politikai eszközt egész uralkodása során folyamatosan használta, politikai lehetőségként fogta fel és semmiféle morális gátja nem volt. A történész szerint az orosz elnök sokszor elmondta már, hogy nem létezhet önálló Ukrajna.

A magyar politika 

Az orosz-ukrán háborúnak sok-sok oka, történelmi múltja, megközelítése van, Ungváry Krisztián arról is beszélt, hogy a mai magyar külpolitika milyen szerepet játszik ebben a kérdésben. Szerinte súlyos ára lesz annak, hogy a magyar politika két nyelven beszél, mást mond Brüsszelben és mást Budapesten. Ungváry szerint a kettő közötti különbség mára már áthidalhatatlan.
Az orosz-ukrán háború lassan másfél éve folyik. A háttérben politika, hatalmi érdekek, meggyőződések és ártatlan emberéletek. És közben egy fél világ békéért kiállt. A nagyobbik fele legalábbis.

(Fotó: Végh Zoltán)