Nyárbúcsúztató évadnyitónak hirdették Csík János és a táncosokkal megerősített Mezzo zenekar hangversenyét – minden ízében, hangjában, villanásában beváltotta a reményeket még múlt pénteken.
Még pótszékekkel hintve is zsúfolásig telt a Bartók szabadtéri színpada előtti térség – remek nyárvégi és nyáresti koncert ígéretével csalogatott az intézmény. Évadnyitó előadásként a Csík János énekes-prímással, a Csík zenekar névadójával megerősített Mezzo együttes lépett színre a Gyémántból kalitkát című összeállítással.
Szabadságkísérletek
A koncert előtt mind Csík János, mind Szabó Kocsis Zsuzsanna, a Mezzo énekese megerősítette a DSTV kamerája előtt, hogy kölcsönösen izgalmas együttműködés újabb mérföldkövéhez érkeztek. Városunkba sem először látogattak, ráadásul változatlanul a műfaji határok közötti folyamatos átmozgás jellemzi a produkciót – elsősorban a folkzene és a jazz, de az ezt kiegészítő blues- és bluegrass-témák –, ráadásul ezúttal táncos betétek is színesítik az előadást, ígérték.
Nos, az est fényesen igazolta, hogyan is kell beváltani egy (szép) ígéretet: népes és nagyon-nagyon lelkes közönség előtt lépett színre Csík János és a Mezzo, és sodró lendületű, szépen ívelő, kirobbanó erejű muzsikával ajándékozták meg a publikumot. És egyúttal választ találhattunk arra a kérdésre is, mire utal a lemez címébe foglalt Gyémántból kalitkát frázis. Igen, igen: a szabadságra. A szabadon szárnyaló dallamokra, a szabadon futó álmokra és vágyakra, a képzelet kötetlen játékára – mindezt persze professzionális koncertélménybe foglalva.
Minden egyben
Mindehhez persze szükség volt a remek zenekarra is, amelynek tagjai – a fent említetteken kívül Hanusz Zoltán (bőgő), Mészáros János (brácsa, trombita), Németh Zsolt (gitár, ütőgardon), Magi Krisztán (zongora) és Vadas László (citera, tangóharmonika) – nemcsak nagy-nagy tudással, de merészen is hozták a mezőségi, moldvai vagy éppen somogyi dallamokat, váltottak át kegyetlenül eltalált blues- vagy swing-témára. Meg szükség volt a muzsikát egyszerre kiegészítő, illusztráló és mélyítő táncosokra – Kárai Borbála és Vincze Levente kettőse is több műfajban remekelt a péntek esti koncerten.
Voltak persze jelentős csúcspontok: a Szép a tavasz, szép a nyár című darabot a ráadásra is visszahozták – a közönség megénekeltetésével habosítva –, nekem emellett a Várlak című Presser-nóta szívbemarkoló szövege és dallama ütött be nagyon, de gyönyörű volt a Várnai Zseni versére írt Őszi dal című darab is.
A közönség hálája és lelkesedése alig-alig ismert határokat – a koncert összességében tökéletes évadnyitó volt, és hibátlan nyárbúcsúztató. "Korábban alkonyul", zengett-búgott a színpadról a legutóbb említett szerzeményben – és tényleg.
(Fotó: Végh Zoltán)

