Dunaújváros a Pénzügyminisztériumhoz fordul a szolidaritási hozzájárulás mérsékléséért

Ami pedig az előzményeket illeti: a Duna-mente Fejér megye különleges gazdasági övezet létrehozása, valamint a Dunaferr felszámolása miatt a város jelentős adóbevétel-kiesést szenvedett el. 

Nem történt kifizetés, jött az újabb per

Mint az közismert, a kormány 2021. július 1-jétől különleges gazdasági övezetté nyilvánította a Hankook Tire Magyarország Kft. Rácalmáson megvalósuló beruházását, továbbá az Iváncsa község külterületén megvalósuló, ipari park fejlesztéssel érintett ingatlanokat.A különleges gazdasági övezet létrehozását követően Dunaújváros kinyilvánította, hogy két települési önkormányzattal megkötött adómegosztási megállapodást érvényesnek és hatályosnak tekinti, és pert indított Rácalmással szemben azt követően, hogy Rácalmás a részére megküldött fizetési felszólításban foglaltaknak nem tett eleget. A keresetet a perben első fokon eljáró Székesfehérvári Törvényszék elutasította. 
Az önkormányzat fellebbezése folytán másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla megváltoztatta az elsőfokú ítéletet tavaly novemberben, és kötelezte Rácalmást a keresetlevélben foglalt követelés megfizetésére. A másodfokú bíróság az ítélet indokolásában rögzítette, hogy a két önkormányzat között 2010. december 16-án létrejött egyezségi keretmegállapodás teljesítése nem vált lehetetlenné a különleges gazdasági övezet létrehozását követően sem, azt Rácalmásnak teljesítenie kell. Azaz Rácalmásnak egészen pontosan 926 millió 91 ezer 591 forintot kellett volna fizetnie Dunaújvárosnak. Tekintettel arra, hogy Rácalmás részéről a teljesítés elmaradt, a követelés érvényesítése érdekében újabb polgári peres eljárás megindítása vált szükségessé. A peres eljárás a Székesfehérvári Törvényszék előtt folyamatban van, ugyanis Rácalmás a Győri Ítélőtábla jogerős ítéletével szemben felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához. Dunaújváros a rendelkezésre álló jogi eszközökkel mindent megtesz elmaradt bevételei visszaszerzése érdekében. Kijelenthető, hogy külső, tőlünk független körülmények miatt az önkormányzatunkat érintő teljes iparűzési-, és építményadó adóbevétel-kiesés a 2021. július 1-től, 2023. június 30-áig terjedő időszakra vonatkozóan már több milliárd forintban mérhető. Ezért most közgyűlésünk úgy határozott, hogy újabb lépést tesz – ezúttal már a Pénzügyminisztérium felé. 

Felterjesztést kap a Pénzügyminisztérium 

A kiemelkedő fontosságú téma miatt a közgyűlés után Pintér Tamás polgármester sajtótájékoztatón fogalmazta meg a felterjesztés okát és lényegét:
– Mint azt önök is tudják, a kormány intézkedéseinek következtében 2021 óta számos, korábban rendelkezésre álló forrástól esik el városunk. Az egyik ilyen kormányzati döntés a Rácalmást és Iváncsát is magába foglaló különleges gazdasági övezet létrehozása volt, amely közel 1 milliárd forint összegű iparűzési adóbevétel részesedéstől fosztotta meg Dunaújvárost. Természetesen haladéktalanul peres eljárást indítottunk a várost jogosan megillető bevételek visszaszerzése érdekében, amely eljárás már a Kúria előtt van, tehát jelenleg is zajlik. Szintén milliárdos nagyságrendű iparűzési adó és építmény adó bevétel kiesést jelentett és jelent ma is a Dunaferr csoport felszámolásának elindítása tavaly év végén. A város érdekeinek védelmében egy 2023. januári közgyűlésünkön határozatot hoztunk arról, hogy felterjesztéssel élünk a Belügyminisztérium felé az önkormányzat által fizetendő szolidaritási adó összegének mérséklése ügyében. A Belügyminisztérium azzal utasította el a felvetésünket, hogy a költségvetési törvény nem ad lehetőséget arra, hogy a minisztérium mérsékelje a szolidaritási hozzájárulás összegét. Most olyan indítványt juttatok el a Pénzügyminisztériumba, amelyben javasoljuk, hogy a szolidaritási hozzájárulás megfizetésének mérsékléséről maga a pénzügyminiszter, mint az államháztartásért felelős miniszter dönthessen, természetesen törvényi felhatalmazás birtokában. Másként fogalmazva azt javasoljuk, hogy a 2024. évi költségvetési törvény egészüljön ki a pénzügyminiszternek adott felhatalmazással, amely szerint a miniszter a szolidaritási hozzájárulást legalább 50%-kal mérsékelheti azokban az esetekben, ahol olyan adózó cégek működnek egy önkormányzat területén, amelyek felszámolási eljárás alá kerültek. Igazságtalannak ítéljük ugyanis, hogy be nem folyt adóbevételek után is meg kelljen fizetnünk a teljes szolidaritási hozzájárulást egy válságokkal teli, kirívóan magas inflációs környezetben. A feneketlen állami költségvetés finanszírozása helyett szívesebben fordítanánk ezt a pénzt városunk fejlesztésére, az itt élők boldogulására!

(Fotó: Végh Zoltán)