Kodály nyomában – koncepció és gyakorlat

doszerk - 2023. október 18. 18:08

Az intézmény fennállásának 70. évfordulója alkalmából új sorozatot kezdünk a Móricz Zsigmond Általános Iskolával: a téma a zenei nevelés hatása életünkre. Elsőként Németh Irma tanár, zenepedagógus, énekes összegzését olvashatják! Vendégposzt.

Ének-zene tanárként büszke vagyok, hogy a Móricz Zsigmond Általános Iskolában taníthatok, ahol emelt szintű énekoktatás folyik.

Négy tényező – harmóniában

A Kodály-koncepció szerint tanítunk, melynek alapjai a következők: kiművelt fül, azaz hallás; kiművelt fej, azaz értelem; kiművelt szív, azaz érzelem; és a kiművelt kéz, azaz az aktív zenélés. Mind a négynek egymással harmóniában kell történnie ahhoz, hogy eredményre jussunk.
„Legyen a zene mindenkié” – Kodály 1952-ben papírra vetett, legendás szállóigéjét mindenki hallotta már. De hogyan is gondolta ezt a magyar zeneművészet (és zenepedagógia) óriása?
A legfontosabb: szerinte a zenei nevelést már óvodás korban kell kezdeni, majd folytatni az iskolában. Régebben zenét csak középiskolában tanítottak. Kodály, országos elismertsége tette lehetővé, hogy ez megváltozzon 1945-ben. Ettől kezdve vezették be, először csak 1-2 iskolában, majd 1948-tól minden általános iskolában az ének-zene oktatását. 1950-ben hozták létre az első ének-zene tagozatos iskolát, ami olyan jól működött, hogy 15 év múlva az ország iskoláinak csaknem fele ének-zene tagozatos volt! (Mára sajnos már nem ez a helyzet.)

A határtalanul hódító hungarikum

A Hungarikum Bizottság 2017-ben a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló törvény alapján hungarikummá nyilvánította a Kodály-módszer elnevezésű értéket. (Érdekes adalék, hogy a Móriczban alkalmazott Kodály-koncepció 2022-ben Dunaújváros települési értéktárát is gyarapította.) Kodály Zoltán koncepciója ugyanakkor határtalanul hódít: európai, tengerentúli, sőt, Japán iskolákban is eredményesen használják, felkerült az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Jó Megőrzési Gyakorlatok Jegyzékébe is.

A népdal: kincs

Kodály koncepciója a magyar népdalkincset használja, óvodás kortól egészen a zenei egyetemig, hogy gyermekeink megismerjék saját, zenei anyanyelvüket. Ezzel nemzeti öntudatuk is alakul, erősödik, mélyül.

A zenei koncepció szerint a legegyszerűbb hangszer az énekhang, ami mindenki számára elérhető, ezért a középpontban az aktívan éneklő és zenélő tanulók állnak. Az egyéni éneklést kiegészíti a kóruséneklés, ami a harmonikus csoportszellem kialakulásához vezet, éppen az átélt közös élményeken keresztül. Ezen kívül a közös éneklésnek, muzsikálásnak több más pozitív hatása is van: személyiségfejlesztő, fegyelmezettségre, együttműködésre is nevel. Örömforrásnak és stresszoldásnak is kiváló – még a lélekre is gyógyító hatással bír. (Ez utóbbival a zeneterápia foglalkozik, a későbbiekben sorozatunk keretében is szó esik róla.)
1970-ben hatásvizsgálat igazolta Kodály zenei koncepciójának eredményeit. A legfontosabb mutató az volt, hogy a zenét tanuló gyermekek átlageredménye is magasabb lett a zenét nem tanuló társaikénál. A vizsgálat azt is megállapította, hogy a zenei nevelés hozzájárul az agresszió csökkentéséhez – tapintatosságra, mások elfogadására és odafigyelésre is tanít.

Németh Irma
(Fotó: DO-archív)