Megélhetési problémát és munkahelyi feszültségeket is okoz a bérkorrekció elmaradása, hangsúlyozták a DO-nak a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) képviselői dunaújvárosi konzultációjuk során.
Az alapprobléma egy mondatban összegezhető: országos viszonylatban eléri a 10 ezer főt azon rendvédelmi és rendőrségi munkavállalók létszáma, akik két éve is, idén is kimaradtak a belügyminisztériumi bérkorrekcióból. A megoldás már komplikáltabb – a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) két vezetője is városunkban konzultált a közelmúltban a feszítő gondokról.
Erőpolitika helyett szakmai párbeszéd lenne kívánatos
Pongó Géza, az FRSZ főtitkára, valamint Dávid Tibor, az érdekképviselet főtitkár-helyettese Orgovány Zoltánnal, a szakszervezet dél-dunántúli és vármegyei elnökével egyeztetett a súlyos kérdésekről a napokban. Mint Pongó Géza kérdésünkre hangsúlyozta, egyértelműen a szakmai alapokon nyugvó, korrekt párbeszéd híveiként állnak ki az érintett munkavállalók mellett:
– Szervezetünk immár három és fél évtizede lát el a rendvédelmi és rendőrségi területen érdekvédelmi tevékenységet. Rendszeresen konzultálunk úgy a Belügyminisztérium, mint az ORFK szakmai vezetésével a munkavállalók érdekében, korrekt és hiteles szakmai párbeszédre törekszünk. Azt tudni kell, hogy a BM hazánk egyik legnagyobb munkáltatója – ezért is fájdalmas az utóbbi években tapasztalható fordulat; korábban is voltak viták, de mostanában a döntések, sőt, a gesztusok terén sem törekszik érdemi, kielégítő párbeszédre a munkáltató, sőt, mára eljutottunk odáig, hogy a gondok és problémák megismerésének szándéka is hiányzik a részükről. Márpedig álláspontunk szerint az erőpolitika, az átgondolatlan döntések helyett ezúttal is a szakmai alapokon nyugvó párbeszéd lehetne célravezető.
Feszítő gondok sora vezet a pályaelhagyásig
Dávid Tibor szerint a szférában dolgozók helyzete az elmúlt esztendőkben tarthatatlanná vált, a feszítő gondok a szakmai munka terén is lecsapódtak, a Covid-időszakban bevezetett leszerelési stopig évente 2000-2500 pályaelhagyó volt jellemző. A bérezés mellett a munkaterhek növekedése, a megbecsülés hiánya okán nemcsak a fiatalok mondtak búcsút vészes sebességgel és arányban a pályának, de a sok éves, esetenként több évtizedes szakmai tapasztalattal bíró "nagy öregek" köréből is sokan felálltak – márpedig az ő pótlásuk szinte lehetetlen. A főtitkárhelyettes érzékletes példával is szolgál:
– Elvárják a kollégáktól, hogy kifogástalan ruházatban dolgozzanak – ennek viszont nem biztosítják a fedezetét. Van egy juttatás, ruházati utánpótlási pénznek hívják, 15 éve ugyanakkora összeg. Másfél évtizede még lehetett belőle vásárolni – ma mire elég az a pénz?
Megoldást keresnek – ám egyelőre hiába
Mindezen gondot és bajt fejelte meg a bérkorrekció hiánya a munkavállalók nem elhanyagolható részénél: országos viszonylatban összesen több mint 10 ezer fő dolgozik ugyanis az úgynevezett rendvédelmi igazgatósági szolgálati jogviszony keretében – régen ők voltak a rendőrségen, tűzoltóságon, bv intézetekben foglalkoztatott közalkalmazottak, most az egyszerűség kedvéért "riaszos" állományt alkotják –, illetve munkavállalóként. Az ő esetükben a legnagyobb a gond, állítja Orgovány Zoltán:
– A bérfeszültség mellett komoly hangulati tényezőről is beszélhetünk, sokszor előfordul ugyanis, hogy egy irodában lényegében ugyanazt a munkát végzi egy váll-lapos és egy "riaszos" kolléga – immár mérhető különbségű bérért. Ez a városban és megyei szinten is jellemző, valószínűleg országos viszonylatban is ez a helyzet – márpedig ezzel a munkáltató megmérgezi a munkahelyi légkört, akarva-akaratlanul társadalmi csoportokat állít szembe.
Pongó Géza még egy elszomorító – immár országos – adattal is szolgál: a "riaszos" állomány negyedét, a munkavállalók háromnegyedét érintette a minimálbér és a garantált bérminimum legutóbbi emelése, miközben közülük rengetegen végeznek nagyon fontos, esetenként pótolhatatlan háttérmunkát.
A megoldást illetően Pongó Géza meglehetősen pesszimista: míg korábban rendszeresek voltak a Rendőrségi Érdekegyeztető Tanács (RÉT) és Belügyi Érdekegyeztető Tanács (BÉT) tanácskozásai, a BM az utóbbi időszakban érzékelhetően e téren is komoly féket rántott. A RÉT tavaly májusban ült össze utoljára, a BÉT ősszel – igaz, abban sem volt sok köszönet: akkor jelentették be ugyanis a szaktárca képviselői, hogy a kormányzat nem biztosít forrást a várt-remélt bérkorrekcióra. Márpedig ha nem történik érdemi lépés, az gyászos következményekkel járhat, tette hozzá Orgovány Zoltán – hamarosan megkezdődhet, idővel drámai méreteket ölthet az elvándorlás.
(Fotó: Végh Zoltán)
