Az országban nagyon sok helyen állítanak tojásfát húsvét előtt. Aki Dunaföldváron jár ebben az időszakban, már évek óta gyönyörködhet a főtér egyik különleges ékességében. Pontosan innen jött az ötlet – majd került át a hagyomány Dunaújvárosba is, a Kertvárosba.
Bár az eredeti tojásfa ötlet még messzebbről, valahonnan Németországból származik, ahol a hagyományos húsvéti dekoráció része a tojásfa. Később vették át ezt a szokást más nemzetek és természetesen eljutott Magyarországra olyannyira, hogy ma már vannak nagyon különleges kompozíciók is. De sokan akasztanak hímes tojásokat a kertben álló fa, illetve a vázában lakó barka ágaira.
A dunaújvárosi tojásfa
Kertvárosban, a Diófa és az Akácfa utca kereszteződésében található egy fa, amit már évek óta feldíszít a környék lakóközössége. Rabi Lajosné volt az, aki évekkel ezelőtt Dunaföldváron látta meg ezt a díszítést és arra gondolt, hogy ez bizony a Kertvárosban is jól mutatna.
– Mondtam a szomszédoknak, hogy miért ne csinálhatnánk mi is tojásfát? Nem is kellett győzködni az embereket, döntöttünk és már vagy 5-6 éve csináljuk. Szeretjük ezt csinálni – mindenki lelkes, összetart ez az utca, meg ez a környék.
Maroknyi ember hite sokaknak szerez örömöt
Nem kérdés, hogy örömöt szereznek, hiszen az elmúlt évek tapasztalata szerint sokan megállnak, megnézik, vannak, akik fotóznak is, vagy éppen szelfit lőnek magukról háttérben a tojásfával. Már hagyománya van a tojásfa állítás mikéntjének. Megvan, hogy ki őrzi a díszeket, ki hozza a létrát, ki teszi fel a fára a nyuszit. Mert ezen a fán nyuszi is van!
A nyuszi segédei pedig úgy működnek, olyan pontosan, mint egy svájci óra. A díszítés napján 14 órára hirdették a kertvárosi akciót – és pontban délután kettőkor elkezdtek kinyílni a kiskapuk, és minden irányból megindultak az emberek a kellékekkel, úgy álltak neki a díszítésnek, mint ha az a világ legtermészetesebb dolga lett volna.
És felcsendült a "Tavaszi szél..." kezdetű népdal
Amikor már nagyjából kész volt a tojásfa, összeállt a kertvárosi rögtönzött asszonykórus és közösen elénekelték a "Tavaszi szél vizet áraszt" kezdetű dalt. Tulajdonképpen pont olyan spontánnak tűnt a performansz, mint 1986-ban a Népstadionban Freddie Mercury előadása ugyanezzel a dallal.
És összességében azt kell mondani, hogy kedves, bájos, az összetartozást, az ünnepvárást szimbolizáló remek esemény volt. A népdallal meg végképp.
A civil összefogás jelképe
A közösségi megmozdulásra meghívást kapott Pappné Grabant Ilona is, akinek nem kellett kétszer mondani, hogy menjen, hiszen imádja a közösségi megmozdulásokat, tulajdonképpen most erről szól az élete, hiszen a körzet képviselőjelöltje is:
– Nagy támogatója vagyok az összefogásnak, minden jellegű közösségi megmozdulásnak. Nagyon örültem, amikor meghívást kaptam erre az eseményre és hoztam is magammal egy tojásfüzért, ami a részemről az összefogás jelképe, amiért dolgozom és dolgozni kívánok a jövőben is. Büszke vagyok erre a programra és ezekre az emberekre. Köszönöm, hogy köztük lehettem!
(Fotó: Végh Zoltán)
