Moliére egyik legnépszerűbb, legtöbbször játszott, örökbecsű darabjával, a Tartuffe című vígjátékkal folytatódik a Bartók Kamaraszínház bemutatóinak sora. A képmutatás és élethazugság komédiája mindig aktuális, de most talán a szokásosnál is jobban mar, csíp. Premier pénteken!
"... és így megy ez 360 éve" – ezzel az "alcímmel" tűzi műsorra az álszentek komédiáját, vagyis Moliére Tartuffe című darabját a dunaújvárosi társulat, ezzel is hangsúlyozva, hogy a XVII. század Párizs világától egyenes út vezet mindennapjainkig.
Kulcsszerepben a törtető
Amint a Bartók színlapja is felidézi, az ördögi szenteskedő – alakját Moliére a középkori vásári komédiák képmutatójáról, a tartuffo-ról mintázta – egyszerre varázslatos és kétségbeejtő képessége a környezetében élők manipulálására, átejtésére máig és lényegében mindenhol aktuális, aligha véletlen, hogy a képmutatás komédiája a színháztörténet egyik leggyakrabban színre vitt darabja.
A színlap ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy – ez már a szerző csavarja – nemcsak Tartuffe álszent törtető, aki az erkölcs nevében mindenkin átgázol a hatalom megszerzése és megtartása érdekében; Tartuffe létezéséhez, hatalmi gőgjéhez, sikeréhez arra a hipokrita környezetre, közegre is szükség van, amely nemcsak befogadja, de hatalomban is tartja őt.
"Az álszentség komédiája mindig aktuális"
A dunaújvárosi társulat Vas István fordításának modernizált változatával viszi színre Moliére művét – azzal a feltett szándékkal, hogy megmutassa, a képmutatás műve nem változott; egyszerre kacagtatóan mulatságos és fájdalmasan, borzongatóan ismerős a színpadi történet. Ezt hangsúlyozta a DSTV kamerája előtt Őze Áron is, aki rendezőként jegyzi a Bartók új produkcióját:
– Az élet elég rendesen alánk csúszott, fogalmazzunk így. Még az a vád is érhetne minket, hogy pont most vettük elő a Tartuffe-öt, de ez közel sincs így, már a tavalyi terveink között szerepelt a színre vitele. Régóta tervezett bemutatónk az a véletlen vagy a sors műve, hogy ennyire betalált az utóbbi időszak eseményeihez. Én egyébként nem szeretek, nem is szoktam aktuálpolitikát vinni az előadásba – úgy gondolom, az lealacsonyítja a színházat –, nekünk csak el kell játszani a darabot úgy, ahogy ezt a nagy mester, Moliére megírta. A többit az élet, a mindennapok tapasztalata majd elintézi – de hogy erős a hatása, az kétségtelen. Az álszentség komédiája mindig aktuális – most aztán meg pláne! Nagyon fontosnak gondolom, hogy ne csak a címszereplő ármányai, hanem a környezete, a többi karakter és jellem is plasztikusan jelenjen meg – az ugyanis nyilvánvaló, hogy a képmutató húzásai önmagukban semmit sem érnek. Tartuffe sikerének titka az a család, környezet, amely befogadja, hatalommal ruházza fel, elhiszi a hazugságait.
Tíz év után újra
A címszereplő alakját Józan László formálja a Bartók produkciójában – mint kérdésünkre felidézi, már csak azért is örömmel vállalta a felkérést, mert már alakította Tartuffe szerepét:
– Éppen tíz esztendeje formáltam Tartuffe-öt, 27 évesen – ez most egy más kor, más élethelyzet számomra is, de nagyon boldog voltam, amikor megtaláltak a feladattal. Ugyanakkor arra is kíváncsi voltam, vagyok, tíz év elteltével hogyan tudok megszólalni Tartuffe szerepében, mennyivel lettem értettebb, mennyit fejlődtem, tanultam. Vagyis több szempontból is izgalmas a feladat, ugyanakkor inspiráló a helyszín, és csodálatos csapat dolgozik a bemutató sikeréért. Számomra azért is izgalmas a kihívás, mert Tartuffe kétségkívül gonosz, velejéig romlott személyiség – én viszont úgy gondolom, bármilyen furcsa is, de gonosz karaktert, rossz embert játszani mindig nagyon hálás és szép feladat.
Minden külön értesítés helyett: a "Tartuffe" premierje április 12-én, azaz pénteken 19 órától lesz a Bartók színháztermében, az előadást a hónapban még kétszer, április 14-én és 17-én láthatja a közönség – a produkció hangulatáról meg meséljenek a képek!
(Fotó: Végh Zoltán)
Moliére egyik legnépszerűbb, legtöbbször játszott, örökbecsű darabjával, a Tartuffe című vígjátékkal folytatódik a Bartók Kamaraszínház bemutatóinak sora. A képmutatás és élethazugság komédiája mindig aktuális, de most talán a szokásosnál is jobban mar, csíp.
Az előadás hangulatáról meséljenek a képek!
(Fotó: Végh Zoltán)
