Nemzetünk gyásznapjára emlékeztek

Három és fél millió magyar állampolgár egyik napról a másikra vált egy szomszédos ország lakójává.

Tragikus sorsdöntés 1920-ban

A tragikus sorsdöntés következtében az addig középhatalomnak számító Magyarország gazdaságilag, demográfiailag és politikailag is összeomlott kisállammá vált, de mint oly sokszor a történelem során, talpra állt.
A trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-ét az Országgyűlés a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította, és kimondta: a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége, része az egységes magyar nemzetnek, amelynek államhatárok feletti összetartozása valóság, és egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme. 
A 104 évvel ezelőtti eseményekre közösen emlékezett a város az evangélikus templomban, ahol Bartalos Ádám, a Sándor Frigyes Zeneiskola zongorista növendékének és Tótin Katalinnak zongorakoncertjét követően Czeglédi Péter Pál református lelkész mondta el emlékező beszédét. 

Úgy fogalmazott: az emberekben nem lehet bízni, ezért történt Trianon is, válasszuk Istent, válasszuk azt, hogy elmegyünk templomba, bízzunk inkább Istenben, hogy ne forduljanak elő a jövőben a Trianonhoz hasonló, szomorú események. 

Közösen emlékeztek

A megemlékezés a templomkertben található Trianon emlékműnél folytatódott, ahol Stermeczki András evangélikus lelkész tartott közös áhítatot. 
Az emlék-esemény koszorúzással zárult: ennek keretében Dunaújváros képviseletében Pintér Tamás polgármester és dr. Molnár Attila jegyző, majd a "Rajta, Újváros!" Egyesület frakciója is elhelyezte a tisztelet koszorúját a Trianon-emlékműnél. 

Ezt követően pártok, intézmények és szervezetek vezetői elhelyezték el az emlékezés virágait, majd zárásként pedig felcsendült a Székely Himnusz. 

DMJV Önkormányzata
(Fotó: Végh Zoltán)