2024 szeptemberében az ipari termelés volumene 7,2, munkanaphatástól megtisztítva 5,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól - erősítette meg szerdán kiadott második becslésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A jelentés szerint a feldolgozóipari alágak közül kettőben - az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában, valamint a fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenységben - nőtt, tizenegyben visszaesett a termelés.
A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 2024 augusztusához viszonyítva 0,7 százalékkal mérséklődött.
Az ipari export volumene 5,0 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 33 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 11,3, a 14 százalékos súlyú villamos berendezés gyártásáé 5,6 százalékkal esett vissza.
Az ipar belföldi értékesítése 2,9, a feldolgozóiparé 6,4 százalékkal kisebb volt az előző év azonos hónapjában mértnél, közölte a KSH.
Az iparon belül döntő (96 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 8,3, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 2,2 százalékkal csökkent, ugyanakkor a csekély súlyú bányászat kibocsátása 29 százalékkal nőtt.
A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 27 százalékát képviselő járműgyártás volumene 11,4 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához mérten. A közúti gépjármű gyártása 14,8, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 8,5 százalékkal csökkent.
A 10 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása 10,0 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A két legjelentősebb súlyú alágazat közül az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 11,6, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártásáé 8,6 százalékkal csökkent.
A feldolgozóipari termelés 9,7 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 9,2 százalékkal kisebb volt a 2023. szeptemberinél. A két legnagyobb alágazat közül az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 21, az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 11,0 százalékkal visszaesett.
A feldolgozóiparból 14 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 0,7 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest, mind a hazai, mind a külpiaci eladások bővülésének köszönhetően.
A legnagyobb (21 százalékos) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 10,5 százalékkal növekedett az előző év szeptemberéhez viszonyítva.
Hat alágazatban nőtt még a termelés, 5,8 és 38 százalék közötti mértékben, a legerőteljesebben a halfeldolgozás, -tartósításban, a legkevésbé a pékáru, tésztafélék gyártásában.
A többi négy alágazatban 2,4 és 25 százalék közötti mértékben csökkent a kibocsátás, a leginkább a gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósításban - részletezte a KSH.
A jelentés kitért arra is, hogy két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 0,5, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 6,9 százalékkal kisebb volt az előző év azonos időszakinál.
Négyhavi növekedés után a 4,9 százalékos súlyt adó vegyi anyag, termék gyártása 6,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, jórészt a jelentős súlyt képviselő műanyagalapanyag-gyártás visszaesése miatt.
Az is kiderült, hogy
az alágak közül a legnagyobb mértékben, 27 százalékkal a kisebb súlyú kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás kibocsátása esett vissza, mindkét értékesítési irányban csökkentek az eladások.
Az adatok szerint az ipari termelés csak Észak-Alföldön nőtt (0,6 százalékkal), a többi régióban 3,7 és 15,8 százalék közötti volumencsökkenést regisztráltak, a legnagyobb mértékűt Pest régióban.
A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 3,1 százalékkal csökkent 2023 szeptemberéhez mérten. Az új belföldi rendelések 10,9, az új exportrendelések 1,9 százalékkal mérséklődtek. Az összes rendelésállomány szeptember végén 23 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.
Január-szeptemberben az ipari termelés 4,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az összes értékesítés 62 százalékát adó külpiaci eladások volumene 4,8, a 38 százalékot képviselő hazai értékesítésé 2,9 százalékkal mérséklődött.
Az év első kilenc hónapjában a feldolgozóipar tizenhárom alága közül tízben visszaesett a termelés, a legnagyobb mértékben, 12,3 százalékkal a villamos berendezés gyártásában.
A legnagyobb alág, a járműgyártás kibocsátása 7,9 százalékkal csökkent. Három alágban nőtt a termelés volumene, 0,7 és 4,9 százalék közötti mértékben, a leginkább az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában - közölte a KSH.
(MTI)
