Ötven éve fogadták az első olvasót

Érdekes programokkal és archív tartalmak bemutatásával ünnepli születésnapját a JAKD csapata. 

Van mire büszkének lenni
 
Aki ma belép a könyvtárba, igazi múltidézés fogadja – archív képek és videófelvételek köszöntik a látogatókat. Fél évszázada működik úgy az intézmény, ahogy ma ismerjük. Tóth Éva ennek apropóján azt mondta, a jeles jubileumra nagyon sok programmal, kvízzel és múltidéző foglalkozással készültek. Elég csak visszagondolni a szeptemberi KönyvTérre, amely az MMK-val közösen KözTérként valósult meg és hatalmas sikert aratott a városlakók körében. 

Szeretik, segítik

A József Attila Könyvtár fenntartója és főtámogatója az önkormányzat, de Tóth Éva nem csak a városvezetésnek hálás, hanem azoknak a cégeknek és támogatóknak is, akik segítik az intézmény működését. Csak néhány említés: pénzbeli támogatást nyújtott a könyvtárnak a Duna Plazma, a Dunaújváros Kenyerével a Széchenyi Pékség, illetve a Dunagép Zrt. Az igazgató szerint nem csak az anyagi támogatások jelentenek nagy segítséget, hiszen a városlakók által számos régi-új kötet kerül be a gyűjteménybe, amelyek vagy a könyvtár állományát bővítik, vagy könyvadományként szolgálnak egy-egy jeles alkalomból. 

Együtt a kultúráért
 
A jubiláló intézménybe látogatott el Barta Endre alpolgármester november 5-én. Úgy véli, a város nagyon sokat köszönhetett a könyvtárnak az elmúlt ötven esztendőben. Hozzátette, jó látni azt is, hogy az intézmény hűen őrzi a régi értékeket, de az itt dolgozók igyekeznek lépést tartani a változó világunkkal – ma már jelentősen megváltozott a könyvtár szerepe.

Barta Endre szerint örömteli, hogy a település intézményei sikeresen helyt álltak az elmúlt években, de városi szinten (például a kulturális kerekasztal segítségével) igyekeznek azonos mederbe terelni a kreatív gondolatokat és energiákat. Az alpolgármester szerint évekkel ezelőtt erre így, ilyen formában nem volt példa, ezért is fontos törekedni rá. 
Tóth Évától egyébként azt is megkérdeztük, hogy milyen lesz a könyvtár következő ötven éve. Nos, jósolni nem lehet, reménykedni azonban igen.

Azt szeretnék, ha a kulturális intézmény a jövőben is azt a szerepet töltené be, mint amit ma ismerünk.

(Fotó: Végh Zoltán)