Pentele hőseire emlékeztek

Veres Viktória - 2024. november 8. 16:00

Méltó módon, fáklyás megemlékezéssel tisztelgett a város Dunapentele hősei előtt. Az 1956-os forradalom és szabadságharc végsőkig kitartó harcosaira az 156-os emlékműnél emlékeztek csütörtökön este.

Az esemény kezdetén felcsendült a Himnusz, amit a megjelentek közösen énekeltek el. Az emlékezésen beszédet mondott Horváth Viktor, a Széchenyi István Gimnázium történelemtanára, aki beszédében kiemelte, hogy rendkívül fontos ezekről a kitartó emberekről beszélni és tisztelegni előttük.

Ne felejtsük a múltat!

Horváth Viktor megemlékező beszédét azzal kezdte, hogy sosem egyszerű a forradalomról beszélni. Október 23. kicsúcsosodása volt mindannak az elégedetlenségnek, amely az országot már régóta áthatotta. Ennélfogva nehéz egyvalamit a fókuszba helyezni. A zűrzavaros időszakban országszerte zajlottak a megmozdulások és a harcok, ez alól városunk sem volt kivétel. Dunapentele hősei a végsőkig kitartottak, egészen november 7-ig küzdöttek, sokan az életüket adták a szabadságért:
– Ők megtanultak cselekedni, küzdeni valamiért, egy olyan jövőért, ami a szabadság alapköveire épül. Együtt tettek a közösségért az életüket kockáztatva, ezt az áldozatot sosem szabad felednünk! Példás magatartásukból és küzdelmeikből tanulnunk kell, tisztán kell látni a történelmünket. A 68 évvel ezelőtti eseményekre emlékeznünk kell, életben kell tartanunk a múltat.

Úgy fogalmazott, hogy a történelemkönyvek lapjain megjelenő száraz tények sokkal többet rejtenek – az embert. Hétköznapi, hús-vér embereket, ennek tudatában érezhetjük át érzelmeiket, motivációjukat. Ők voltak a felmenőink, ők maguk a történelem.

Legyünk büszkék rájuk!

Múltidéző beszéde során arra is kitért, hogy a magyar történelmet vizsgálva sok esetben nem egyszerű előremutató, pozitív gondolatokat megfogalmazni:
– Történelmünkben visszatérő elem, hogy sokszor csak egy voltunk a kifosztásra, beolvasztásra váró népek közül. Tatár, török vagy éppen orosz csapatoknak leküzdendő akadály voltunk, ám elődeink hősiességének köszönhetően mindig volt remény a szabadságra. Erre büszkének kell lennünk!
Városunk képviselői is tiszteletüket tették a hősök előtt. Barta Endre humán ügyekért felelős alpolgármester is jelen volt az eseményen, aki kiemelten fontosnak tartja, hogy méltó módon emlékezzünk a szabadságért küzdő dunapenteleiek előtt:
– Itt tartottak ki a legtovább az emberek, itt szólalt meg utoljára az egyik szabad rádió, itt került utoljára letételre a fegyver. Bár hajlamosak vagyunk rá, ne hagyjuk, hogy elfeledetté váljanak hőseink!
Dunapentele forradalmárairól ismét meghitt módon emlékezett meg a város, ezzel is életben tartva emléküket és hősiességüket.

(Fotó: Végh Zoltán)

A rovat további hírei: Közélet

Újabb tömeges elbocsátás a vasműből

2025. júl. 04.

Tanácstalanság, düh és pislákoló remény – ezek jellemezték a második tömeges elbocsátási napot a szebb napokat látott acélipari óriás előtt. A vasműből két nap leforgása alatt közel 2500 embernek mondtak fel – legutóbb a Duna Furnace Dunai Vasmű Kft. bontott szerződést 800 munkavállalójával.

A városüzemeltetés nem mehet szabadságra

2025. júl. 04.

Bár a nyár sokak számára a pihenés időszaka, Dunaújvárosban az élet nem állhat meg – különösen nem a városüzemeltetés területén. Mezei Zsolt alpolgármester szerint a városi szolgáltatások ilyenkor is folyamatos munkát igényelnek.

Örökmozgó 90 éves városlakót köszöntöttek

2025. júl. 03.

Süt, főz, takarít, hímez és rengeteget olvas – az egykori könyvtáros Kelényi Gizella Gizi néni 90 éves lett, de állítja: nem tud egy helyben ülni, folyton csinálnia kell valamit. Az örökmozgó szépkorút az önkormányzat nevében Barta Endre alpolgármester köszöntötte az otthonában.