Idén a Szavanna-kifutót szeretné felújítani a Fővárosi Állat- és Növénykert az intézmény számára felajánlott személyi jövedelemadó (szja) 1 százalékokból.
Kép forrása: Wikipedia/Ivanhoe
Mint az MTI-hez eljuttatott közleményben kiemelték, a felajánlásokból a tervek szerint korszerűsítenék a kifutórendszer csapadékvíz-elvezető rendszerét, illetve felújítanák a kerítéseket is, amelyek elválasztják az állatokat a közönségtől.
A tervezett fejlesztéseknek köszönhetően az állatok tágasabb és komfortosabb helyet kapnak majd, és a látogatói élményt is fejlesztik.
Nemcsak az állatokat lehet majd jobban látni, de a közönség ismét használatba veheti az etetőtornyot, ahonnan fejmagasságban ismerkedhet a zsiráfokkal – írták a közleményben, amely szerint a 2008-ban létesült kifutót szélesszájú orrszarvúak, zsiráfok, mhorr gazellák, nyala antilopok, továbbá egy víziantilop, több koronásdaru, marabuk, illetve mentett gólyák lakják.
Hangsúlyozták, hogy ezeknek az állatoknak a jelentős többsége ritkulóban lévő, fenyegetett fajnak számít, így a kifutó elöregedése mellett az ott élő fajok kimagasló természetvédelmi jelentősége is okot ad arra, hogy az idei szja-támogatásokból a Szavanna-kifutót újítsa meg az intézmény.
Felhívták a figyelmet arra, hogy az említett fajok szaporítása terén a Fővárosi Állat- és Növénykert jelentős eredményeket ért el.
Az első budapesti zsiráf 1868-ban született és azóta összesen 34 zsiráfborjú jött a világra és cseperedett fel az állatkertben. A világ első két, mesterséges megtermékenyítés útján született orrszarvúja is a Fővárosi Állatkertben jött a világra. A mhorr gazellát pedig, amely természetes élőhelyéről már évtizedekkel ezelőtt kipusztult, annak a nemzetközi állatkerti tenyészprogramnak köszönhetően kezdték el visszatelepíteni a vadonba, amelyben a budapesti állatkert is részt vesz – sorolták az elért eredményeket a sajtóanyagban.
(MTI)
