Dunaújváros új, természetközelibb városüzemeltetési gyakorlattal hívja fel magára a figyelmet: a város egyes füves területein tudatosan nem nyírják le a növényzetet, hogy teret engedjenek a vadvirágok természetes megjelenésének. A téma többször szerepelt már hasábjainkon – most komoly áttörés tapasztalható!
A vadvirágos területek városi megjelenésének folyamata ugyanis nemcsak esztétikai vonatkozásai miatt jelentős, hanem a biodiverzitás, vagyis az ökológiai sokféleség, a fenntartható környezet szempontjából is kiemelkedő fontosságú.
Európai példa, helyi megvalósítás
A projekt hátteréről, céljairól és megvalósításának részleteiről beszélt Szabó Zsolt gazdasági alpolgármester, Mezei Zsolt városüzemeltetési alpolgármester, Gyöngyössy Csaba önkormányzati képviselő, valamint Szabó László, a Polgármesteri Hivatal kertészmérnöke. Szabó Zsolt gazdasági alpolgármester szerint a vadvirágos projekt hátterében remek uniós együttműködések állnak:
– Dunaújváros önkormányzatának jelenleg 6 közvetlen EU-s pályázata fut, amelyben összesen 50 szövetséges európai várossal dolgozunk együtt. Ezeknek a pályázatoknak a költségvetése hozzávetőleg 4 millió euró, azaz 1.5 milliárd forint. A projektek egy része a fenntarthatósággal, zöld projektekkel foglalkozik. Kollégáim nagyon sok jó gyakorlattal találkoznak, ezeket pedig alkalmazhatjuk Dunaújvárosban. A projektek között szerepel az is, hogy a város zöld sokszínűségét növeljük, méghozzá úgy, hogy akár a fűnyírás korábbi gyakorlatát is egy picit újra gondoljuk. Több helyszín is van Dunaújvárosban, ahol ezt a szemléletet alkalmazzuk, most csak a járda menti részeket nyírjuk le, míg a belső részeken meghagyjuk a vadvirágokat, a természetes állapothoz közelítve ezeket a területeket. Jó esély van arra, hogy újra megjelennek az eredeti, löszös gyepekre jellemző társulások.
Szabó Zsolt szerint ezek a pályázatok nemcsak lehetőséget jelentenek nekünk, hanem kihívásokat is, hiszen a projekteket nem adják, hanem minden esetben meg kell nyerni, szoros versenyben, más európai nagyvárosokkal versenyezve. A koordinációs és gazdasági alpolgármester elkötelezett zöld politikusként is hangsúlyozta: fontos az élő kapcsolat ebben a témában is a városlakókkal, ezért kell rendszeresen jelen lenni a rendezvényeken is, mint például legközelebb a gyereknapon, amikor ÖKO-napot szervez az önkormányzat a Szalki-szigeten.
A gyakorlatban is működik
A vadvirágos Dunaújváros gondolatának természetesen felmérhetetlen az ökológiai jelentősége is: a meghagyott virágos területek élőhelyet biztosítanak a beporzó rovarok, majd idővel a fauna más képviselői számára is. Ez pedig már hosszú távon az egész városi ökoszisztéma működését segíti. A gyakorlat több nyugat-európai város példájával igazolható – Hollandiából, Írországból vagy Portugáliából –, ahol már régóta nem kaszálják le automatikusan a zöldfelületeket. Magyarországon is van rá remek gyakorlat, Budapest átfogó „visszavadítási” program sorával bír, de például Veszprémben is évtizedes tapasztalatokkal rendelkeznek ilyen vadvirágos területek fenntartásában.
Mezei Zsolt városüzemeltetési alpolgármester a gyakorlat szintjén magyarázta el a kezdeményezés működését. Elmondása szerint Dunaújvárosban már több helyszínen megvalósult a részleges kaszálás gyakorlata:
– A járdák mentén, körülbelül egy méter szélességben levágjuk a füvet, így megmarad a rendezettség érzete, de a belső részeket meghagyjuk vadvirágos állapotban. Ezeket a zöldterületeket jellemzően nem használja aktívan a lakosság, így nincs akadálya annak, hogy a természet visszakapja az eredeti élőhelyet. A városvezetés célja, hogy az ilyen kis réteken újraéledjen a természet. Most épp virágzás előtt állnak ezek a növények. Megvárjuk, hogy kinyíljanak, felmagzanak, majd ezt követően kaszáljuk le őket. Így nemcsak szemet gyönyörködtető látványban lehet részünk, de a természetes szaporodás is biztosított az önvető virágoskertek révén.
Kísérleti ágyás az ICA-D előtt
Az egyik kísérleti helyszín a Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D) előtti terület, ahol Gyöngyössy Csaba önkormányzati képviselő, a Modern Művészetért Közalapítvány kuratóriumi elnöke maga is beállt virágmagokat szórni:
– Az intézet előtt most egy tesztágyást alakítottak ki a kollégák: a vetett magok sokféleségét jól mutatja, hogy mintegy 40 különböző virágfaj szerepelt a keverékben. A projektben mi hosszabb távon gondolkodunk: várhatóan két év kell, mire a virágos terület elnyeri végleges, természetes szépségét. Valahol el kell kezdeni. Ha most vetjük el a magokat, akkor néhány éven belül már egy virágzó, ökológiailag is hasznos tér alakulhat ki. Reméljük, ha ez sikeres lesz, akkor többen kedvet kapnak hasonló kezdeményezésekhez. A város több pontján is vannak olyan területek, ahol lehetőség van erre. Ezen keresztül nemcsak szebbé, hanem élhetőbbé is válik a városunk.
A jövő virágai már sarjadnak
Dunaújváros jó példával állhat elő, ami városüzemeltetési szakember szemüvegével nézve nagyon hasznos – fogalmazott Szabó László, az önkormányzat kertészmérnöke, aki szerint kis lépésekben is lehet jelentős változásokat elérni a városi zöldfelületek fenntartható kezelésében.
A vadvirágos rétek nemcsak esztétikailag vonzóak, de hozzájárulnak az ökológiai egyensúly megőrzéséhez, és inspirációul szolgálhatnak más városok, közösségek számára is.
Ez a kezdeményezés a virágmagokon túl gondolatokat is ültet: a természet és az ember békésebb együttélésének lehetőségét – még a városi környezetben is!
DMJV Önkormányzata
(Fotó: Végh Zoltán)
