A gazdaság új alapra helyezése mellett a városi identitás megőrzését és megújítását tartja a legfontosabb kihívásnak Szabó Zsolt gazdasági és koordinációs alpolgármester. Az adottságokkal élni kell!
Dunaújváros neve összeforr a magyar nehéziparral. A Dunai Vasmű – későbbi nevén ISD Dunaferr – nem csupán munkahelyek ezreit biztosította, hanem identitást adott egy egész városnak. A vasmű leépülése és végül felszámolása azonban nemcsak gazdasági veszteséget jelent, hanem sebet hagy a városlakók mindennapjaiban.
"Mi mindig a megoldásokba kapaszkodtunk"
Szabó Zsolt gazdasági és koordinációs alpolgármester szerint a város jövője gazdasági szempontból még mindig építhető – méghozzá a közösség erejére alapozva:
– Első és legfontosabb értékünk a Dunaújvárosban élők közössége, hiszen mi, dunaújvárosiak soha nem a problémákba kapaszkodtunk, hanem a megoldásokba. Dunaújvárost olyanok lakják, akik családjai két kezükkel építették fel ezt a várost és megtöltötték élettel. A közösségünk ereje mindig is abban állt, hogy számíthattunk a másikra – így épült fel, így virágzott városunk, és a bajban is volt kihez fordulni. Ez a jövőben is így lesz.
Az alpolgármester hangsúlyozta: a város számára az egyik legnagyobb kihívás most nemcsak a gazdasági újraépítés, hanem az identitás megőrzése is. A vasmű felszámolása ugyanis nem csupán ipari traumát jelentett – a dunaújvárosi életmód alapja rendült meg.
Konkrét gazdasági stratégia
Dunaújváros azonban kivételes lehetőségekkel rendelkezik – ezek kiaknázása már nem csak helyi érdek, hanem országos jelentőségű cél. Az M6-os autópálya és a Pentele-híd csomópontja, a Duna, a vasút, a kikötő, sőt, a közeli repülőtér olyan adottságok, amelyek bármely modern gazdaság számára értékes infrastrukturális bázist jelentenek. Mint azt Szabó Zsolt kiemelte, ahhoz, hogy Dunaújváros megerősítse gazdasági pozícióját a következő évtizedekre, olyan fejlesztési tervekre van szükség, amelyekhez elengedhetetlen a kormányzat együttműködése – ennek kapcsán levelet is intézett Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárhoz a város érdekében.
A város konkrét gazdasági tervei között szerepel az M8-as gyorsforgalmi út meghosszabbítása, amely nemcsak közlekedési fejlesztés, hanem a térség gazdasági túlélésének kulcsa is lehet. Emellett a V0-s teherforgalmi vasút megépítése révén Dunaújváros logisztikai központtá válhat – ez új befektetéseket és munkahelyeket vonzhat.
Kiemelten fontos továbbá, hogy a használaton kívüli vasműs területeken barnamezős beruházásokkal korszerű ipari létesítmények jöjjenek létre. Ezek nemcsak gazdasági előnyt, hanem a helyiek számára kiszámítható jövőt és stabil megélhetést is biztosítanának.
Múltból jövőt építeni
Cél egy olyan új város felépítése, amely büszke örökségére, de a jövőjét már modern alapokra helyezi. Ehhez viszont – Szabó Zsolt szerint – szükség van az állam aktív szerepvállalására és a településnek járó uniós források mielőbbi biztosítására:
– Már most el kell kezdenünk felépíteni azt az új Dunaújvárost, amely büszke a múltjára, és kihasználja a lehetőségeit. Ez nemcsak fejlesztési vagy gazdasági kérdés – ez hit kérdése is. Hit abban, hogy Dunaújváros nemcsak a múltjára lehet büszke, hanem a jövőjére is.
DMJV Önkormányzata
(A címlap- és nyitókép illusztráció; belső oldali fotó: Végh Zoltán)
