Két intézmény három helyszínen csalogatta a Múzeumok Éjszakája című országos programsorozat keretében a vendégeket múlt hét végén városunkban. A program gazdag és változatos volt – ráadásul aki azt hiszi, hogy ez a móka a múltról szól, nagyon nagyot téved: a közös munkálkodás, ténykedés, az alkotó energiák kibontása is nagyon fontos szerepet kapott a kínálatban.
Első és mind ez idáig egyetlen kőbaltám készítése óta egészen pontosan tudom, hogy micsoda varázsa van, lehet annak a tevékenységsornak – még fölnőtt fejjel is! –, amit leginkább a „kísérleti régészet” gyűjtőfogalommal illethetünk. És aminek nyomai hol erősebben, hol csak finom, diszkrét jelzésként, de rendre visszaköszönnek a „Múzeumok Éjszakája” kínálatában – városunkban is.
Így is, úgy is mesél a múlt
Nekem már az is imponáló, hogy nagyon eltalálták a Múzeumok Éjszakája elnevezésű, országos merítésű programsor időzítését: minden évben Szent Iván éjjele környékén rendezik – most éppen a jeles napra esett a szombat, úgyhogy valóban az esztendő legrövidebb éjszakája előtt népesültek be a helyszínek, természetesen városunkban is.
Stábos körutunk első állomása az Öreghegyi úton lévő Római Kori Kőtár és Fürdő bázisa volt, ahol már feltűnt a bevezetőben emlegetett kettősség: a kültéri anyagot dr. Szabó Antal Tibor régész-muzeológus tárlatvezetése mutatta be – a kiadott program szerint kétszer is –, de aki az ügyességét/erejét akarta próbára tenni, azt egész arzenállal várták a Dunaújvárosi Kulturális és Hagyományőrző Íjász Sportegyesület tagjai. A foglalkozás ezúttal is komoly sikert aratott, a bázisra látogató gyerekek egymást váltva, a közösség tagjait lényegében megállás, érdemi üzemszünet nélkül foglalkoztatva ismerkedhettek a célzás és találat rejtelmeivel.
Külön bónusz, hogy szintén a kőtárba települt a Dunaújváros mesél várostörténeti blog – Horváth Tamás többek között interaktív játékkal várta a történelem és a településtörténet iránt érdeklődőket, és, de ez már tényleg az időzítés csodája, sikerült elcsípni Tóth Istvánt is a már méltatott/ajánlott remek memoár, a Volt, L-múlt című kötet kapcsán szervezett beszélgetésen.
Sikeres múzeumi sokadalom
A kőtári kínálat mellett színes programmal csalogatott az anyaintézmény, vagyis az Intercisa Múzeum is. Az udvaron többek között római kori játékok csalogattak, de népszerű volt az Intercisába repítő fotófal és ruhapróba is. És itt is akadt bónusz ajándék: a bejáratnál BV-s rabomobil belsejét fedezhették fel az érdeklődők – a merészebbek egy-egy röpke bilincselést is bevállalva –, míg a házban a Pálhalmai Országos v. Intézet fogvatartottjai készítette dísztárgyakból összeállított alkalmi kiállítás várta a vendégeket.
Az emeleteken is pezsgett az élet – örvendetesen sokan kapcsolódtak be az állandó kiállítás anyaga köré szervezett mozaik kereső játékba, míg a második emeleti előadóteremben több kézműves foglalkozás csalogatott, kora este pedig a római kori étel kóstolója tette teljessé az időutazást.
Az esti kínálat az ismeretterjesztés jegyében fogant: Minden út Intercisába vezet! címmel dr. Szabó Antal Tibor régész-muzeológus tárlatvezetése a római kori gyűjteménynél, majd Léhi Krisztina papír-bőr restaurátor előadása a néprajzi szobában várta az érdeklődőket, Kronászt Margit történész előadása egy titkos szerelem képeslapokon őrzött emlékeit mutatta be Lapokon üzentek címmel.
ICA-D: játszani is enged
Évek óta visszatérően fontos színtere a „Múzeumok Éjszakája” helyi programjainak a Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D), amely ezúttal is az Újpart Egyesülettel karöltve szervezett mozgalmas programot a Vasmű úti intézményben, de az intézet előtti térségen.
Az események sorában visszaköszöntek a Sugárúti Fesztiválon kipróbált és bevált kreatív gyerekfoglalkozások – a víztoronydíszítés mellett Medvegy Zsuzsanna és Szabóné Zsedrovits Enikő a fonalmunkák rejtelmeibe vezette be a gyerekeket. Az ICA-D kínálata sok-sok játékot és a művészi praxishoz közelítő programelemet kínált – az elsőre remek példa, hogy folyamatosan üzemelt a hullahoppkarikás minitombolda, míg a másodikra szintén csillagos ötös kezdeményezés említhető, dr. Csikós Árpád fotóművész gyakorlati tanácsokkal körített workshoppal csalogatta az érdeklődőket.
Ezt nagyon jól kifőzték!
Az elmélet és a gyakorlat nagy találkozását ígérte a Főzzünk együtt Darida Benedekkel című esemény, amelynek egyik fókuszpontjában az első nyomtatott szakácskönyv, a reneszánsz korának jeles szerzője, Bartholomaeus Platina életvezetési tanácsokkal is bőven fűszerezett, csodás című – „A tisztességes gyönyörről és az élvezetről” – munkája szerepelt. Míg a másik fronton a gyűjtemény egyik receptje, a Pullus in agresta, vagyis a szőlővel és sáfránnyal bolondított, füstölt jóféleséget is tartalmazó, húslében és az éretlen szőlő zöld levében (verjus) főtt csirke kellette magát, nem sokáig.
A neves író, műfordító, több szakácskönyv szerzője és szerkesztője ugyanis nemcsak vendégséfként vállalt szerepet, de Gyöngyössy Csabával érdekes és szórakoztató beszélgetés főszereplője is volt – majd a szellemi táplálék után a vendégek együtt kóstolhattak bele a reneszánsz lakomák csodavilágába. Mindehhez már zenei aláfestés is társult Várnai Gyula képzőművész vezérletével – és itt illő megemlíteni, hogy a vacsoráig sem maradtak éhkoppon az ICA-D vendégei: a kézműves foglalkozáson is szerepet vállalt MeZsu GasztroARTista uzsifelelős minőségében is nagyot gurított: többek között cukkini- és zellerkrém, almás lilahagyma-csatni szerepelt a kínálatban, a finom nedűk barátainak kézműves limonádé és pompás borok sora jutott.
Szórakoztató, tartalmas és tanulságos, az élet szépségeit felvonultató délután és este kerekedett mindegyik helyszínen – híven a programsorozat alapgondolatához! A részletekről meséljenek a képek!
(Fotó: Végh Zoltán)
