Közösen emlékeztek a tragikus sorsdöntésre
105 évvel ezelőtt, 1920. június 4-én, 16.32 perckor írták alá a Trianoni békeszerződést. A diktátum következtében a történelmi Magyarország elveszítette területének kétharmadát és lakosságának mintegy hatvan százalékát. A trianoni békediktátum évfordulójára emlékezett a Dunaújváros önkormányzata az evangélikus templomban szerdán.
A magyarság egyik legnagyobb történelmi tragédiájának igazságtalansága nyomán három és fél millió magyar ember egyik napról a másikra vált a szomszédos országok lakójává.
Az összetartozás napja
A tragikus sorsdöntésre való visszaemlékezés kezdetén Stermeczki András evangélikus lelkész köszöntötte az egybegyűlteket, majd a Vasvári Pál Általános Iskola diákjai adtak emlékező műsort.
Lendvai Bettina az összetartozás fontosságáról osztotta meg gondolatait, kiemelve, hogy az összetartozás egyszerre jelent identitást, felelősséget és reményt. Feladatunk, hogy ápoljuk ezt a köteléket, és tovább adjuk azt, ami közös bennünk, főként a hitet abban, hogy együtt mindig erősebbek vagyunk. A gondolatok után Iliszi Emma Róza Weörös Sándor Öregek című versét szavalta.
Nemcsak statisztika, érzések is
Az emlékműsort követően Ördögné Ruszthi Anna, a Széchenyi István Gimnázium pedagógusa mondott emlékbeszédet. A történelmi áttekintést követően kiemelte, hogy ezen a napon a Kárpát-medence magyarságát szétszakító diktátum mellett imáink és gondolataink erdélyi, különösen parajdi testvéreinkkel vannak. Mint hangsúlyozta, Trianonban ott van a közös fájdalmunk:
– Nagyon nehéz megmagyarázni a gyermekeinknek, hogy miért szorul össze a szívünk, amikor megtelik vízzel a parajdi sóbánya. Mert összeszorul és fáj. Azt gondolom, annak az elvesztése fáj, ami valahol hozzánk tartozik. Mert húzhatnak akármilyen határt, és lehet ott a bánya fölött akármilyen nyelven a tábla, fizethetünk akármilyen pénznemben, a parajdi sóbánya egy kicsit még mindig a miénk. Trianon nem csak statisztika, nem csak számok, hanem érzések is. Ott van benne a mi fájdalmunk, a mi gyászunk is. Én azt gondolom: ha a gyermekeinknek Trianonról beszélünk, akkor azt is el kell nekik mondanunk, hogy történjen akármi a parajdi sóbányával, mi elmehetünk Parajdra, és megszólíthatjuk az ottani embereket, megrázhatjuk a kezüket, mert örömmel fognak fogadni. Ha levonult az ár, akkor elmehetünk Székelyföldre is, és ott is örömmel fognak fogadni bennünket. Örülünk egymásnak, mert összetartozunk! Ha a gyerekeink ezt megértik, mert megértik, akkor aláírhattak akármit 105 évvel ezelőtt, ezt a köteléket nem szakíthatja szét senki, soha.
Az emlékbeszédet követően a Vasvári Pál Általános iskola énekkara adta elő Szarka Tamás Kézfogás című dalát.
Az emlékezés virágai
A megemlékezés a templomkertben található Trianon-emlékműnél folytatódott, ahol Tápai Szabina vasváris tanuló énekelte a Repülj madár, repülj! című magyar népdalt.
Az esemény idén is koszorúzással zárult: Dunaújváros önkormányzata nevében Pintér Tamás polgármester és dr. Molnár Attila jegyző, majd a „Rajta, Újváros!” Egyesület frakciója helyezte el a koszorút az emlékműnél.
Ezt követően dr. Mészáros Lajos országgyűlési képviselő, majd a pártok – egyebek mellett a Mi Hazánk Mozgalom, a KDNP és a Második Reformkor –, továbbá az intézmények és szervezetek vezetői elhelyezték el az emlékezés virágait. Az ünnepség végén Stermeczki András evangélikus lelkész közös imára hívta az egybegyűlteket, végezetül felcsendültek a Székely Himnusz dallamai is.
DMJV Önkormányzata
(Fotó: Végh Zoltán)
A rovat további hírei: Közélet
Folyamatos együttműködésben a fejlődésért
2025. júl. 24.
Személyesen üdvözölte Szabó Zsolt gazdasági és koordinációs alpolgármester Vass Zoltánt, a Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara nemrég megválasztott elnökét. A találkozó középpontjában a város gazdasági helyzete és a kitűzött célok álltak. A megbeszélás híre és az elnöki interjú itt!
Az energiaválság több dologra rávilágított
2025. júl. 23.
A cím magáért beszél – nem is olyan régen az ország legtöbb intézménye egyik napról a másikra azzal szembesült, hogy a hóvégi számla összege a sokszorosára növekedett. A hétköznapokban energiafüggésben élünk, ám gondos tervezéssel, nyugat-európai jó példákkal sokat javíthatunk a helyzeten.
"... jó a gyereknek, jó a mamának és a papának"
2025. júl. 23.
Dunaújvárosban abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy nem kell messzire mennünk, ha kikapcsolódásra vágyunk. Olyannyira nem, hogy a nyári melegben számos lehetőség áll a rendelkezésünkre: működik az élményfürdő, nyitva az uszoda, elérhető a szabadstrand.
Gyászol a város, elhunyt Almási Zsolt
2025. júl. 22.
A város hivatalos honlapján látott napvilágot a megrendítő hír az első szabadon választott polgármester, Dunaújváros díszpolgára haláláról. Nyugodjék békében! A nekrológ mellett Pintér Tamás polgármester személyes hangú búcsúját is közöljük.
DSTV: tájékoztató a pályázatokról
2025. júl. 22.
A beszámoló már szerepelt hasábjainkon, most itt a DSTV összegzése arról, hogy az Európai Unió által finanszírozott pályázatokról tartott sajtótájékoztatót Szabó Zsolt gazdasági és koordinációs alpolgármester. Mint hangsúlyozta, ezek a források kulcsfontosságúak a város jövője szempontjából.
Városi vadvirágos parcella: az élő példa
2025. júl. 20.
Visszatérő téma hasábjainkon a városi közterek „visszavadításának” gondolata – ezúttal egy, pontosabban rögtön kettő kertvárosi példával szolgálunk. A kiégett gyepes területekkel szemben valódi alternatívát kínál a biodiverz, vadvirágos parcella – máris mutatjuk, hogyan.
Vasmacskák – összefogás a gyári kolóniákért
2025. júl. 19.
Mindig is tudni lehetett, hogy a vasmű területén kolóniákban élnek macskák – gondozásukat az ott dolgozók önkéntesen vállalták. Ellátták őket élelemmel, a szerencsésebbek otthonra is találtak a vasműsök között, a kevésbé szerencsések pedig a gyár területén éltek. A tömeges elbocsátással az négylábúak sorsa kilátástalannak látszik – ám van valaki, aki igyekszik megtalálni a megoldást.