Visszatérő téma hasábjainkon a városi közterek „visszavadításának” gondolata – ezúttal egy, pontosabban rögtön kettő kertvárosi példával szolgálunk. A kiégett gyepes területekkel szemben valódi alternatívát kínál a biodiverz, vadvirágos parcella – máris mutatjuk, hogyan.
Ha nem is szélvészgyorsan, de érzékelhetően terjed a „zöld sivatag helyére vadvirágos televényt” gondolata városunkban. Sokan és sokféleképpen pártolták és népszerűsítik, az alábbiakban a szó legszorosabb értelmében életképes példákról olvashatnak.
A természet szeretete
Szabó Imrénével és Havasi Gyulánéval még tavasszal, a helyi ÖKO Klub összetartásán, egészen pontosan a Kortárs Művészeti Intézetben rendezett vadvirág-keverék népszerűsítő előadáson találkoztunk, majd nemrégiben a Kertváros önkormányzati képviselője, Pappné Grabant Ilona említette, hogy nagyon szépen fejlődnek a vadvirágos parcellák is az Erdő sori kertecskék virágözönében. Végül Szabó Imréné mesélt az elmúlt időszak tapasztalatairól a DSTV kamerája előtt:
– Évtizedeken át vidéki környezetben éltem, nagyon szeretem a természetet, a mindennapjaim része volt a kert. A városba költözve egyszerűen hiányzott a virágok gondozása, így amikor lehetőség adódott az ház előtti kis parcella csinosítására, azonnal belevágtam. A szomszéd épületben is akad hozzám hasonló megszállott, a képviselőnk is támogatta az elgondolást, ráadásul idén speciális magkeveréket is kaptam Pappné Grabant Ilonától, ami új fejezetet nyitott a kertecske ápolásában: ezek úgynevezett önvető keverékek, az első évben ugyan igénylik a locsolást, de megerősödve már teljesen önellátóvá válnak – itt nagyon szépen fejlődnek, sok-sok példány már elvirágzott, de még azért most is mutatós, szép, és rengeteg méh, beporzó rovar látogatja. Ráadásul nagyon sokféle magot tartalmazott a keverék, volt habszegfű, szarkaláb, kecskerágó, körömvirág is, most is virágzik az ehető krizantém, különleges volt a rózsaszín fátyolvirág – erre különösen büszke vagyok, még sosem láttam ilyen színváltozatot!
Ahhoz képest, hogy első évben kísérletezett, az eredmények mindenképpen biztatóak, ráadásul Szabó Imréné arra is kitért, hogy közösségi élmények sorával ajándékozta meg a kertecske: sokan megállnak egy-egy szóra, volt, aki egy-egy locsolással segített, de akadt, aki az izzasztó munkálkodást látva a közeli boltban vásárolt hideg vízzel ajándékozta meg a tikkadt kertészt.
A lelkesedés diadala
Először a lelkes, vállalkozó szellemű hölgyeknek mondott köszönetet, majd a vadvirágos parcellák előnyeit ecsetelte érdeklődésünkre Pappné Grabant Ilona. Az önkormányzati képviselő szerint két fontos tényező miatt is érdemes folytatni a virágosítási program ezen formáját:
– A vadvirágos parcellák kialakítása nem egyszerű, de nagyon hasznos folyamat. Mint a kertművelés összes ágánál, itt is számít a talaj, az időjárás, de kis odafigyeléssel szép eredményeket érhetnek el a vadvirágos parcellák kialakítására vállalkozók – ezek a fajok ugyanis nagyon életképesek, hosszú távon elenyésző gondozást igényelnek. És ebben rejlik az erényük is: egyfelől az ökoszisztéma szempontjából hallatlanul fontos a fajok gazdagsága, a talaj javítása, a beporzó rovarok csalogatása, egyáltalán, a biológiai sokféleség, ami egy-egy ilyen kis területen is szembeötlő. De van egy konkrét gazdasági vonatkozása is: ezek a területek nem igényelnek komoly beavatkozást, fűnyírást, gondozást. Már most több biztató kísérlet akad a városban, és biztos vagyok benne, hogy ha még többen alakítanak ki vadvirágos parcellát, a példa ragadós lesz!
(Fotó: Végh Zoltán)
