Fájdalmas búcsú Almási Zsolt polgármestertől (galériával)

A temetésen a búcsúztató mellett a család képviseletében egyik fia, Almási Endre osztotta meg édesapjával kapcsolatos emlékeit, majd Pintér Tamás fájdalmas kötelességének tett eleget Pintér Tamás polgármester is. Búcsúbeszédének fontos részleteit idézzük az alábbiakban.

"Almási Zsolttal beszélgetni mindig esemény volt, mert barátságos volt, de nem bratyizó, atyáskodó volt, de nem lekezelő, érdeklődő volt, de nem kioktató, tájékozott volt, de nem fölényes. Valódi és nemes megtestesítője volt az európai liberális polgárnak. Általában 1990-ben kezdődött politikai karrierje miatt szoktuk méltatni, holott papíripari mérnökként is maradandót alkotott, akiről kollégái csak elismeréssel szóltak, ugyanakkor egész közösségünknek áldás, hogy az 1989-es változásokkor szakmáját félretéve, politikai szerepre vállalkozott.

A magyarországi rendszerváltozás sok tekintetben félresiklott, azt azonban – különösen a mából visszatekintve – látnunk kell, hogy akkoriban olyan értelmiségi személyek kerülhettek vezető szerepbe, akiknek a mai politikai életben nagyon nehéz vagy szinte lehetetlen lenne érvényesülniük, nem is nagyon jut ilyen eszükbe. 1990-ben azonban még a hozzáértés, a tapasztalat, a jó szándék számított, így választották nagy többséggel Dunaújváros polgármesterévé Almási Zsoltot. (...)

Már megválasztásának időpontja is szimbolikus: 1990. október 23-ára hívta össze a testület alakuló ülését, az első valóban szabad október 23-ára, amikor 34 év után szabadon, kegyelettel lehetett emlékezni 1956 mártírjaira.

Választási szlogenje ez volt: 'gondolkodó és gondoskodó'. És valóban, nyolc éven át tartó polgármesteri működése, de egész közéleti pályafutása alatt ez volt a meghatározó.

Kedves emlékem marad az első szabadon választott közgyűlés megalakulásának 30. évfordulóján a Bartók Színházban mondott nagy ívű beszéde, amelyet papírok, jegyzetek nélkül adott elő, mondandójából átütött, hogy szeretett városa és hazája iránti elkötelezettsége, érdeklődése, jobbító szándéka idős korára sem hagyta el. Mint egy jó vezető, kultúrán, oktatáson, helyi gazdaságon, egészségügyön át mindenről tájékozott és naprakész volt.

Almási Zsolt polgármestersége idején mindent megtett azért, hogy egy valódi polgári demokrácia alakuljon ki. Legfőbb célkitűzései egy gazdaságilag fejlett, kulturálisan sokoldalú, fiatalokat megtartó város legyen, valamint az, hogy fejlessze az oktatási, kulturális és szociális szférát. Városvezetőként várta és szerette a kritikát, meggyőző, de meggyőzhető volt. (...)

Almási Zsolt kivételes ember volt, aki műveltségével, higgadtságával, jóindulatával kitűnt a többiek közül. Máshogy volt beállítva, mint egy átlagos polgár, pontosan ez tette őt olyan vezetővé, amire szüksége van egy közösségnek. Nekünk, itt maradottaknak a felelősségünk, hogy megértessük a mai generációkkal: milyen szerencsés is Dunaújváros, hogy polgármesterként ezekben a különösen nehéz, átmeneti, de mégis daliás időkben ő állt városunk élén."

A temetés fájdalmas, de emelkedett, kegyeletteljes pillanatairól meséljenek a képek!

(Fotó: Végh Zoltán)