Zenés-verses gyermekműsorral ünnepelte fennállása negyvenedik évfordulóját a Bóbita Tagóvoda szerdán délelőtt és a remek hangulatú rendezvényen városunk közvetlen vezetése is részt vett.
Idén ünnepli negyvenedik születésnapját a Bóbita Tagóvoda, és egy ilyen szép jubileumot az alakalomhoz illően kell megünnepelni. Nagy volt tehát az izgalom és a készülődés szerdán délelőtt a Földes ligeti intézményben, ahol az óvodások születésnapi műsorral kedveskedtek a meghívott vendégeknek.
Emlékezés és ünnep
A megjelenteket előbb a tagóvoda igazgatója, Vargáné Kovacsik Marianna köszöntötte, majd a gyerekek vették át a főszerepet, s előadásukat természetesen meghatódva, tapssal köszönték meg a vendégek. A folytatásban Barta Endre alpolgármester és Pappné Grabant Ilona, a 8-as választókörzet képviselője mondott köszöntőt, s utóbbi ajándékkal, több rovarhotellel is készült a madárbarát intézménynek, mert így még gyakorlatiasabban lehet nevelni a gyerekeket a természetvédelemre, az élőlények szeretetére.
Vargáné Kovacsik Marianna meghatottan vette át a születésnapi virágot, illetve az ajándékot, s köszönte meg mindenkinek azt az időszakot, amit az óvodában eltöltött, majd érdeklődésünkre felelevenítette az intézmény történelmét, s azt is elárulta, hogy a gyerekekkel külön is megünnepelték az óvoda születésnapját:
– Természetesen nagyon készültünk erre a mai napra. A Bóbita városunk legfiatalabb óvodája, ahol folyamatosan változtak az óvó nénik, így sajnos nem sikerült olyan kollégát találni, aki az intézmény negyven évét, vagy egy hosszabb idejét el tudta volna mesélni nekünk. Amit tudunk, hogy katonai óvodaként működött az intézmény 1985-től, majd a rendszerváltás után a Freinet-pedagógia fellegvára lett itt a városban, ám miután az óvó nénik nyugdíjba mentek, ezt sajnos nem tudták ránk hagyományozni. Most a mese, az anyanyelv és a mozgás számítanak óvodánk kiemelt területeinek, nagyon fiatalos, lelkes gárdával dolgozunk, és természetesen a gyerekek csodásak továbbra is. A mai nap az emlékezésé és az ünnepé volt, mert megemlékeztünk az óvoda negyven évéről, méghozzá azokkal, akik az elmúlt negyven évben itt dolgoztak, vagy vezették az intézményt. Négy vegyes csoportunk van, s mindegyikből a nagycsoportosok készültek verses előadással, és adták elő vendégeinknek.
Az ünnep nem egy napot ölelt fel, hanem mindjárt kettőt is, ugyanis mint azt Kovacsik Marianna elárulta, csütörtökön a RépaRetekMogyoró duója kedveskedett koncerttel az ovisoknak, míg szülői felajánlásból mind a négy csoportjuk kapott egy-egy tortát, így nemcsak a volt kollégákkal, hanem a gyerekekkel is méltóképpen megünnepelték az intézmény negyvenedik születésnapját.
Az oktatási rendszer egyik legfontosabb alapköve
A szerdai ünnepség után Barta Endre alpolgármester és Pappné Grabant Ilona is méltatták az intézmény negyven évét, kiemelve, mennyire fontos a nevelésben az óvodák szerepe, s mindketten meg tudtak osztani egy-egy személyes élményt is a Bóbitáról.
Végh Zoltán felvételei
Barta Endre:
– Ilyenkor nemcsak egy intézményt ünneplünk, hanem a gyermekeket is, és óriási dolog, hogy évtizedekre visszanyúló történelme van egy-egy épületnek, megannyi történet szövődik ilyen hosszú idő alatt. Van egy aranyos példám arra, hogy a gyerekek is mennyire foglalkoznak egymással és a városi óvodákkal, ugyanis kislányom úgy jött haza valamelyik nap az óvodából, hogy: "Apa, apa! Képzeld, ovi focin voltunk, de nem mi nyertünk, hanem a bóbitások!" Zajlik tehát az élet az óvodáinkban, ami nagyon jó, és nyilván ilyenkor vissza lehet tekinteni, mert egy-egy ünnep arra is jó alkalom, hogy megálljunk és átgondoljuk, mi is történt ebben a negyven évben. Örülök annak, hogy az óvodáinkban is odafigyelnek ezekre az eseményekre, összejönnek a régi és a jelenlegi dolgozók, hogy együtt ünnepeljenek, így teljes a történet. Az évforduló alkalmából pedig önkormányzatunk nevében pénteken pizzával kedveskedek a tagóvoda kollektívájának és gyermekeinek.
Pappné Grabant Ilona:
– Az óvoda az oktatási rendszer egyik legnagyobb és legfontosabb alapköve, hiszen a gyermekek felnéznek az óvónőkre, amit az óvó néni mond az szent, és a gyerekek megjegyzik, magukévá teszik és viszik is haza a családba. Negyven év hosszú idő, nekem is van személyes érintettségem, mert a legnagyobb unokám, aki most huszonkét éves, szintén ide járt és ezt, amit az előbb elmondtam, mi tapasztalatból tudjuk. Szeretjük ezt a nagyon szép óvodát, s ami még nagyon fontos, hogy madárbarát óvodáról van szó, ezért én is készültem egy kis ajándékkal. Fontos, hogy minél jobban tudják nevelni és megmutatni a gyerekeknek azt, milyen fontos a természet, a legapróbb bogaraktól a legnagyobb állatokig, a környezetvédelem, a természetvédelem, és minden, ami ezzel kapcsolatos.
