Városunkban jubilált a filmes seregszemle

A programsorozat epicentruma természetesen a Kultik Mozi volt – a fesztivál egyik kulcsmondatát előhangunk címében is átemeltük: ilyen hatalmas vásznon még nem vetítettek független filmeket –, ahol pénteken és szombaton délután kis megszakításokkal összesen 45 előzsűrizett alkotást láthattak a kitartó mozisták.

Sűrű kínálat, mély merítés

Bár természetesen a teljes versenyprogram megtekintése meghaladta az időkeretem, de – szerencsére – a kedvező munkaügyi csillagállás miatt két nagyobb etapot is teljesítettem. Az összkép finoman fogalmazva is hullámzó, ugyanakkor nagyon is izgalmas: akadt animációs dokumentumfilm, ami egyetlen gegnek álcázva a történetmondás lehetetlenségét, de legalábbis befejezhetetlenségét demonstrálja, sok kisjátékfilm szerepelt a kínálatban, viszont a vártnál jóval, de tényleg jóval kevesebb experimentális munka színesítette a menüt.

A Magyar Független Film és Videó Szövetség (MAFSZ) történetét, egyúttal teljes technológiai áttekintést adott a DSTV kamerája előtt Buglya Sándor Balázs Béla-díjas filmrendező, egyetemi tanár, a szakmai közösség örökös tiszteletbeli elnöke, aki ugyanakkor azt is felemlítette, hogy bár a filmkészítés lehetősége a technikai fejlődéssel párhuzamosan kitágult/demokratizálódott, ugyanakkor eltűntek a klasszikus amatőrfilmek – inkább a professzionális bázisok irányába tartó csoportok, elsősorban a felsőoktatás intézményrendszeréhez kapcsolódó műhelyek alkotják a jelenlegi szcéna fősodrát.

A számok viszont komoly lendületről tanúskodnak: a két nagy vetítési nap sűrű programjába 45 munka fért – ám, mint Győri Csilla fesztiváligazgató elárulta, az eredeti termés ennek több mint a duplája volt: az előzsűri egészen pontosan 101 művet látott.

A jövő nagy mesterei

Több aktív filmkészítővel – így Biró Rozáliával, Szirmai Jánossal, valamint a már több rangos fesztiválelismerést bezsebelt Karácsony Sándorral – beszélgetve visszatérő tényező, hogy mindannyian komoly filmes pályára készülnek, ezt egyébként Buglya Sándor, valamint a zsűritagként meghívott Ress Abigél filmesztéta is hangsúlyozta. Mindebből nem nehéz kitalálni, hogy a dunaújvárosi seregszemlén (is) ott bontogatták szárnyaikat a jövő nagy mesterei.

És bár arról a vetítéseket követő értékelő megbeszélések során megoszlottak a vélemények, mennyire markáns és erős a generációváltás, a folyamatot természetesnek és törvényszerűnek tételezte Czabán György, a legendás Közgáz Vizuális Brigád (KVB) és a Médiawave fesztivál alapítója, a MAFSZ jelenlegi elnöke:

– A végeredmény még kérdéses, de a trend egyértelmű: itt az új generáció, amely merészen és érzékenyen, a közéleti témák és a kortárs problémák iránt is roppant fogékonyan, nagyon nyíltan mesél napjaink valóságáról. Mivel ebben a szcénában minimális költségvetéssel készülnek az alkotások, ezek az alkotók jó szívvel, nagy kedvvel kapcsolódnak be egymás munkáiba – színészként is, de akár a háttérmunkába, az alkotó folyamatba is. Ez a közösségi szemlélet, együttműködési készség visszaköszön a fesztiválon is; egyszerre nagyon konstruktív és kritikus közeg, mindenki jó szívvel vesz részt benne.

A mozi hatalmas vászna mellett más csalogató elemek is várták a fesztivál vendégeit: a Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D) nemcsak a már említett értékelő konzultációknak adott otthont, de a Kim Corbisier kiállítás megtekintésére is invitálta a független filmeseket, emellett a Duna-parti séta, a szocreál belváros szó szerint „időutazásos” megismerése, de még a piacjárás is sikert aratott a jövő mesterei körében.

És persze egyáltalán nem csodálkoznék, ha idővel hátteret, kulisszát keresve ismét visszatérnének.

(Címlap- és második belső oldali kép: MAFSZ; nyitó- és első belső oldali kép: DSTV)