Pályája egybeesett a magyar jégkorong legújabb aranykorával, ráadásul – sípmesterként – a sportág nemzetközi szinten legmagasabban jegyzett személyisége Gebei Péter. A Gebei – ez a címe annak a megjelenés előtt álló kötetnek, amely egyfelől az életpályát summázza, másrészt saját(os) nézőpontból a honi hoki elmúlt évtizedeinek történetét is összegzi.
Aki ismeri, jól tudja, hogy hatalmas történetmesélő, egyúttal élő lexikon is, ráadásul minden tekintetben ideális alany ahhoz, hogy reprezentálja a magyar jégkorong felemelkedésének mérföldköveit. Gebei Péter pályája a fedetlen dunaújvárosi jégpályától a világelit meccseinek vezetéséig ívelt; neve és meze ott szerepel a torontói Hockey Hall of Fame, vagyis a halhatatlanok csarnoka vitrinjében.
A sportág felemelkedése
Aligha véletlen, hogy éppen őt választotta kötetének alanyául Dobos Sándor – tette mindezt azzal az indoklással, hogy Gebei életútja híven reprezentálja a sportág hazai aranykorát, a hullámhegyeket, de a völgyeket is. Gebei Péter kérdésünkre elárulta, a kötet időzítésekor is megtapasztalta ezt a kettősséget:
– Pár éve már felmerült a kötet terve, de akkor nem találtuk a tónust, a vezérszálat, el is engedtük ezt az ötletet. Most viszont az lett a koncepció, hogy az egyéni életutat megpróbáljuk összehozni a magyar hoki elmúlt évtizedeinek jellemző mérföldköveivel. Aztán ebben is lett egy jókora csavar: március 3-án mondtam áment a kötet tervére, másnap, 4-én reggel hívtak a jégkorong szövetségbe azzal, hogy az MJSZ nem tart tovább igényt a munkámra. Ez elég faramuci helyzet, hiszen a kötetben pont arról esik a legtöbb szó, hogy miként élem meg belülről a sportág fontos eseményeit.
Ha már mérföldkövek: sokan és sokféleképpen magyarázzák az A csoportos vb-részvételig ívelő röppályát, Gebei Péter szerint a híres-neves Dunaújváros-Székesfehérvár rivalizálás volt a kulcselem. Konkrét neveket is említ:
– Amikor egy időben került Spisák Róbert a Dunaferr, Jan Jasko az Alba Fehérvár vezetőedzői posztjára, illetve Frank Kovács személyében az első igazán profi légióst is leigazolta a megyeszékhely gárdája, akkor egy olyan párharc kezdődött a két klub között, ami egészen egyszerűen felrántotta az egész sportágat. Szikrázóan kemény meccsek voltak, kulcspillanatok döntöttek egy-egy bajnoki cím vagy éppen kupa sorsáról – és igazolhatóan abból a két csapatból nőtte ki magát a „szapporói csoda” gárdája is.
Sípmesterként a csúcsra
Gebei Péter a 2003-as szezon után fejezte be aktív jégkorongos pályafutását – mint említi, temetői fűkaszásként, majd a piaci kofák hordáraként tartotta kondiban magát, de a helyi kötődést erősítendő vezető állásban dolgozott a Sárga Taxinál is –, hogy aztán néhány évvel később más szerepben húzzon újra korcsolyát:
– A játékvezetők nem a közönség kedvencei, nekem már az is siker, ha a főbejáraton megyek ki a meccs végén, és az elején furcsa volt megélni, hogy azok a srácok, akikkel pár éve vállt vállnak vetve vagy éppen szemtől szembe küzdöttem, most az én játékvezetői dirigálásommal meccselnek. Voltak kellemes csipkelődések, nem tagadom, de őszintén szólva ez is inspirált.
És hogy meddig jutott e téren: pályája abszolút csúcsának a 2016-os A-csoportos vébén történt sípmesteri szerepvállalását, majd a 2016/17-es KHL-szezont, ott is a play off meccsek vezetését tartja. A kötet ennél jóval részletesebben – és még több fantasztikus sztorival spékelve – mutatja be nem mindennapi pályát, egészen a jelenig: Gebei Péter most a Nemzetközi Jégkorong Szövetség (IIHF) játékvezetői coach-aként dolgozik.
Minden külön értesítés helyett: A Gebei című kötet bemutatója november 17-én, azaz jövő hétfőn 18 órától lesz a fővárosi KEG Sörművházban.
(Fotók: Gebe Péter archívumából)
