Nagyjából egy év telt el azóta, hogy Kálló Gergely a 7-es számú választókörzet önkormányzati képviselőjeként megkezdte munkáját Dunaújvárosban. Bár a politikai szerep nem volt ismeretlen számára, a helyi közélet ritmusa, a városi ügyek sokszínűsége és a mindennapos kapcsolattartás a lakossággal új hangsúlyokat adott munkájának.
A mögöttünk álló időszak jó alkalmat kínál arra, hogy mérleget vonjunk: mi valósult meg, milyen nehézségekkel kellett szembenézni, és milyen irányba halad tovább a városrész, illetve Dunaújváros egésze. Kálló Gergely a 7-es választókerület önkormányzati képviselője, a "Rajta, Újváros!" Egyesület tagja, a legutóbbi önkormányzati választáson szerzett mandátumot a Béke városrészben. Sokan még ma is országgyűlési képviselőként emlékeznek rá, hiszen 2020 és 2022 között Dunaújváros és térsége érdekeit képviselte a parlamentben. Saját megfogalmazása szerint azonban a helyi munka egészen más típusú jelenlétet és felelősséget kíván.
Az első év tapasztalatai
Ami korábban országos politikai feladat volt, az ma napi szintű városi jelenlét. Egy év elteltével adódik a kérdés: hogyan értékeli ezt az időszakot? Erre is választ adott Kálló Gergely:
– Köszönöm a lehetőséget, hogy beszélhetek erről az első évről. Őszintén mondom, nem volt egyszerű időszak. Komoly anyagi nehézségek mellett kellett dolgoznunk, ugyanakkor úgy érzem, mégis sikerült előre lépni. Ezek nem mindig látványos, szalagátvágós eredmények, de hosszú távon meghatározóak lehetnek a város életében.
A képviselő hangsúlyozta: a közgyűlési munka jóval többről szól, mint egy-egy városrész érdekeinek képviselete. Városi szinten kell gondolkodni, miközben a helyi problémák is folyamatos figyelmet igényelnek:
– Két olyan ügyet emelnék ki, amelyekre különösen büszke vagyok. Az egyik az SNI-s gyermekeket érintő fejlesztés. Gyenes Évával, a Dunaújvárosi Óvoda igazgatójával, valamint az önkormányzat szakembereivel közösen sikerült pótolni egy régóta fennálló hiányt. Ez sok család mindennapjait teszi könnyebbé. A másik az állatvédelem: a Dunaújvárosi Ebrendészeti Telep helyzete hosszú ideje megoldásra várt. Kitartó munkával sikerült biztosítani a működéshez szükséges forrásokat, bővíteni az emberi kapacitásokat, és stabilabb alapokra helyezni a feladatellátást.
Fejlesztések a Békében
A városrészben élők számára a legkézzelfoghatóbb eredmények a mindennapi környezetet érintő fejlesztések voltak. Padok kihelyezése, játszóterek felújítása, kisebb közösségi terek kialakítása – ezek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy élhetőbb legyen a környék:
– Számomra az egyik legkedvesebb projekt a Baracsi út mentén elhelyezett panorámapad. Egyszerű ötletnek tűnik, mégis rengetegen használják, beszélgetések, séták, megállások helyszíne lett. Ezek azok az apró dolgok, amelyek közösséget teremtenek.
Hangsúlyozta, hogy minden ilyen döntés előtt igyekeznek bevonni a lakosságot:
– Nem felülről lefelé szeretnénk dönteni. Ha egy pad, egy játszótér vagy akár egy kisebb átalakítás kerül szóba, fontos, hogy a döntéseknél az itt élők véleménye érvényesüljön.
Közvetlen jelenlét
A képviselő szerint a helyi politika egyik legfontosabb eleme a személyes kapcsolat. Ezt egyszerű példával érzékeltette – amikor egy vállalkozás kérésére egy padot helyeztek ki, a lakók jelzése nyomán végül módosították az eredeti helyszínt:
– Ez apróságnak tűnhet, de sokat elmond a szemléletünkről. Ha valami nem jó a közösségnek, azon változtatni kell. Fejleszteni csak együtt lehet.
Elmondása szerint gyakran szólítják meg az utcán, a helyi járatokon, a városrészi séták során. Ezek a beszélgetések sokszor többet érnek, mint bármilyen hivatalos fórum. A képviselő úgy fogalmazott: igyekszik minden észrevételt meghallgatni, mert ezekből lehet valódi megoldásokat építeni.
Fontos feladatok, komoly tervek
Az elmúlt évben a Béke városrészben számos kisebb infrastrukturális beavatkozás történt: ezek sorában a visszaaszfaltozások sora, a közterületek rendbetétele, a zöldfelületek karbantartása említhető. A cél egyértelmű volt: élhetőbb, rendezettebb környezet kialakítása:
– A jövőben is vannak terveink. A Baracsi út menti járda felújítása, a transzformátorházak és légkiömlők esztétikai rendbetétele, valamint további kültéri eszközök telepítése szerepel a prioritások között. Ezek nem látványberuházások, de a mindennapok szempontjából nagyon is fontosak.
Hosszú távú gondolkodás
Kálló Gergely szerint Dunaújváros adottságai kedvezőek, ugyanakkor az ipari szerkezet átalakulása komoly kihívást jelent. Mint mondta, nem a múltat kell visszahozni, hanem új irányokat kell találni. Az egyik legnagyobb lehetőséget az egyetem fejlesztésében látja:
– Ha bővítenék a képzési kínálatot, több fiatal érkezne a városba. Ez élénkítené az albérletpiacot, a szolgáltatásokat, és hosszú távon a város megtartó erejét is növelné. Emellett fontosnak tartom a munkahelyteremtést és a tudásalapú befektetések bevonzását is. Nem kizárólag gyárakban kell gondolkodni, hanem olyan fejlesztésekben, amelyek valóban a dunaújvárosiak javát szolgálják.
2026 és a város érdeke
A beszélgetés végén a 2026-os választások kerültek szóba. Kálló Gergely szerint a legfontosabb cél a stabil források megszerzése és az uniós lehetőségek maximális kihasználása:
– Azt szeretném, ha a város nemcsak rövid távú megoldásokat kapna, hanem eszközöket a saját fejlődéséhez. Egy dolgot nem szabad elfelejteni: a választások után mindannyian újra szomszédok, családtagok, dunaújvárosiak leszünk. A város érdeke minden politikai vitánál fontosabb. Az elmúlt év sok munkát hozott, és még rengeteg feladat áll előttünk, de optimista vagyok – ha élünk a lehetőségekkel, Dunaújváros nyertese lehet a következő éveknek.
DMJV Önkormányzata
(Fotó: Végh Zoltán)
