Az nem kifejezés, hogy nagyon hasonlít: alap, hogy az arcberendezés, a hajviselet és a bajusz stimmel, de a gesztusok, mozdulatok is megszólalásig pontosak – döbbenetes, sokaknak egyenesen földöntúli élményt jelentett a szombati találkozás. Robert Bronzi a Kultikban, miniportré.

A Charles Bronson hasonmásaként már tucatnyi filmben szerepelt Robert Bronzi, azaz Kovács Róbert örömmel tette tiszteletét a Horrorszkóp és a CWT díszbemutatóján, de sokan nem hittek a szemüknek – köztük e sorok írója sem, naná –, amikor megpillantották. Még az a morbid, de jogos felvetés is bevillant, hogy a 2003-ban elhunyt világsztár visszatért a halál négy kapujának egyikén – de aztán beszédbe elegyedtünk, és merész, nagyívű életút részleteiről hallhattunk.
Charles Bronson nyomában
Mint Bronzi a DSTV kamerája előtt is felelevenítette, már egészen fiatalon felfigyeltek a hasonlóságra – nevetve, de nagyon is határozottam cáfolta a felvetésem, hogy a dedikált westernhős-képen nem is ő, hanem legendás elődje látható:
– Már gyerekkoromban is rajongtam Charles Bronson filmjeiért, és egészen fiatalon, húsz-huszonkét évesen több ismerősöm is mondta, hogy nagyon hasonlítok rá. De minden korábban kezdődött, kiskamaszként, 12-13 éves koromban láttam a Volt egyszer egy Vadnyugat című filmet, ami valósággal megbabonázott – és egyúttal ihletet is adott. Ez a rajongás később is elkísért, rá is játszottam persze a hasonlóságra, a hajviselettel, bajusszal, minden tekintetben igyekeztem a nagy előd nyomába érni.

Máig viselt becenevét Szilvásváradon kapta, ahol – hiába, a western öröksége is fontos – lovászként dolgozott. Kísérletet tett arra, hogy a hasonlóságot kihasználva szerencsét próbáljon az Egyesült Államokban, több filmben is szerepelt, de spanyol western show-k szereplőjeként is sikerre vitte a valóban megdöbbentő duplikációt. Nevetve meséli, hogy a spanyol helyszínen hivatalos ügyben a polgári nevén keresték, de úgy senki se ismerte – mindenki a művésznevén azonosította:
– Természetesen rajtam ragadt a Bronzi név, és igyekeztem, sőt, máig igyekszem is kamatoztatni, hogy hasonlítok Charles Bronsonra. Eddig tizenöt filmben kaptam kisebb-nagyobb szerepeket, most jön ki a tizenhatodik, amit egyébként Spanyolországban forgattunk.
Horrorban is otthon
És éppen ez az a pont, ami összekapcsolja a Horrorszkóp közöségével – mint elárulta, a csapat tagjaival régen barátságot kötött, de a filmszerepei között is akadt véres produkció:
– Nagyon örültem Kiss Lajosék meghívásának, drukkolok a filmnek, bár őszintén bevallom, nem vagyok nagy rajongója a horror műfajának. De a szerep az szerep, a pályám során játszottam már ördögűző papot, sőt, a pályám első szerepét egy Hasfelmetsző Jack-történetben kaptam – ami egyébként a Pokolból a Vadnyugatra címmel futott. Vagyis nem idegen tőlem a horror műfaj, és a barátság miatt kíváncsi is vagyok a mai bemutatóra. És már pedzegettek egy lehetséges folytatást, bár még semmi konkrét tervről nem tudok, az is felmerült, hogy vállaljak szerepet benne. Nem mondtam nemet!
Bárhogy is alakul az együttműködés terve, bármit is hozhat a jövő, az nem kérdés, hogy nagyon drukkolunk – sok sikert a pálya újabb állomásain, Bronzi!
(Címlap és nyitókép: Végh Zoltán; belső oldali fotó: Juhász Zsolt)

