Választási ismeretterjesztő sorozatunk utolsó felvonásához érkeztünk, ezúttal három fontos területre koncentrálunk – a mozgóurnás szavazással, a nemzetiségi listás szavazással, valamint a fogyatékossággal élők voksolásával kapcsolatos tudnivalókat újra a Magyar Helsinki Bizottság oldalán fellelhető tájékoztató alapján összegezzük.
Az országgyűlési választásokra készülve műhelyünk ismeretterjesztő sorozatot kezdett – elmúlt lapszámainkban már több tudnivalót olvashattak az állampolgári jog gyakorlásáról, vagy éppen a szavazás menetéről. Sorozatunk utolsó részében három rendhagyó részterület témáját járjuk körül!
Ki kérhet mozgóurnás szavazást?
A mozgóurnás szavazás azt teszi lehetővé, hogy az is szavazhasson, aki betegsége, fogyatékossága – vagy éppen fogvatartása – miatt nem tud elmenni a szavazóhelyiségbe. Ilyenkor a szavazás napján a szavazatszámláló bizottság két tagja kiviszi a mozgóurnát arra a címre, ahová a választópolgár előzőleg kérte, és a szavazólapot ebbe kell bedobni. A megjelölt cím lehet a kérelmező lakcíme, de más cím is (például idősotthon, kórház vagy börtön).
A mozgóurna iránti kérelmet (ha átjelentkezéssel nem jár) még a szavazás napján is be lehet adni a szavazatszámláló bizottsághoz, méghozzá pontban déli 12 óráig. A Magyar Helsinki Bizottság oldalán napvilágot látott összegzés e ponton hasznos tanáccsal is szolgál: érdemes a mozgóurna iránti kérelmet minél hamarabb megtenni, és nem az utolsó pillanatig halogatni.
A kérelmet beviheti hozzátartozó vagy más meghatalmazott, de elektronikusan is be lehet nyújtani. Személyesen április 10-én, pénteken 16 óráig lehet bejelenteni a kérelmet (formanyomtatvány nélkül, szóban) bármelyik helyi választási irodánál, vagy formanyomtatványon postázható is bármelyik helyi választási irodának úgy, hogy április 9-én 16 óráig beérkezzen. Fontos tudnivaló viszont, hogy aki mozgóurnás szavazást kért, de végül mégis a szavazóhelyiségben szeretne voksolni, ezt csak akkor teheti meg, ha a mozgóurna a szavazóhelyiségben van (tehát még nem vitték ki vagy már visszahozták).
Így voksolhat a nemzetiségi listákra
Ha valaki valamelyik Magyarországon elismert nemzetiséghez (tételesen: bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán) tartozik, kérheti felvételét a nemzetiségi névjegyzékbe. Ez azt jelenti, hogy a szavazáskor nem pártlistás szavazólapot kap, helyette a nemzetisége listájára szavazhat. Figyelem, nagyon fontos: a nemzetiségi szavazó is két szavazólapot kap, és az egyéni jelöltekre ugyanúgy szavazhat, mint a nem nemzetiségi választók.
Aki beadta a nemzetiségi névjegyzékbe vétel iránti kérelmét, ám esetleg meggondolta magát, és mégis pártlistára szeretne szavazni, úgy április 9-én, azaz jövő csütörtökön 16 kérheti törlését a nemzetiségi névjegyzékből.
Fogyatékossággal él? Így szavazhat!
Az összegzés arra is kitér, hogy a fogyatékossággal élő választópolgárok segítséget igényelhetnek a szavazáshoz. Ha valaki akadálymentes szavazóhelyiségben szeretne szavazni, de a lakcíme szerint kijelölt helyiség nem ilyen, kérheti másik, akadálymentes szavazóhelyiség kijelölését – méghozzá április 9-én, csütörtökön 16 óráig. Aki látássérült, annak lehetőséget biztosítottak Braille-írásos szavazósablon igénybevételére.
Sorozatunk véget ért – menjenek minél többen szavazni!
(A képek illusztrációk)
