A viharkárok elhárítását, valamint ár- és belvízi védekezési feladatokat gyakorolt nyolc Fejér vármegyei járás önkéntes mentőszervezete. Az Adonyban tartott nemzeti újraminősítő gyakorlaton körülbelül kétszázan vettek részt múlt szombaton – több önkéntes tűzoltó és polgárőr egyesület, valamint civil szervezet, köztük a dunaújvárosi egység is feladatot vállalt.

A nem mindennapi erőpróbáról Szabó-Bisztricz Anett tűzoltó százados, megyei katasztrófavédelmi szóvivő adott tájékoztatást – mint felidézte, a járási önkéntes mentőcsoportok legutóbb 2021-ben szereztek minősítést. A tanúsítvány öt évig érvényes, ezért 2026-ban esedékessé vált annak megújítása, amelyet árvízi és vízi mentési képességekben, alapvető vízkár- és viharkár-elhárítási tevékenységben kezdeményeztek.
A közösség erejével
A gyakorlatot az is indokolta, hogy a mentőszervezetek az elmúlt időszakban számos alkalommal vettek már részt viharkárok elhárításában, valamint villámárvizek miatti védekezési feladatokban. Az adonyi újraminősítő gyakorlaton dr. Hábermayer Tamás tűzoltó ezredes, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság igazgatója köszöntőjében kiemelte: a nemzeti minősítés lehetőség arra, hogy az önkéntes mentőcsoportok megfelelő felkészültséggel és eszközök készenlétben tartásával, igazolt képesítéssel, a katasztrófavédelem egységeivel közösen beavatkozzanak. Mindez elengedhetetlen feltétele a hatékony, eredményes és biztonságos mentésnek, segítségnyújtásnak:
– Akik itt vannak, már bizonyítottak, és vannak újonnan csatlakozók is. A mai nap legfontosabb mondanivalója, ha körbenézünk, látjuk, hogy egy közösséget alkotva milyen sokan eljöttek, elkötelezve magukat arra, hogy képesek legyenek az emberi élet mentésére egymással együttműködve – mindezt úgy, hogy a lehető leghatékonyabban és a leggyorsabban tudjanak segíteni azokon, akik bajba jutottak.

Vihar utáni munkálatok
A gyakorlat feltételezése szerint az elmúlt napokban lehullott jelentős mennyiségű csapadék és a felső-dunai vízgyűjtőn kialakult árhullám miatt emelkedik a Duna vízszintje, több helyen átázások és szivárgások tapasztalhatók. A védvonal egyes szakaszain buzgárképződés gyanúja merül fel, a töltések megerősítése és ideiglenes védművek építése szükséges. A mentőcsoportok tagjai ezért megerősítették a gátat, bordás megtámasztást végeztek, nyúlgátat építettek, valamint a BEAVER tömlős mobilgátat is telepítették a gyakorlat helyszínén.
A gyakorlat további feltételezései alapján előző este a térségen átvonuló, erős széllökésekkel kísért zivatar jelentős károkat okozott a településen. Több fa közterületet és lakóingatlanokat veszélyeztet. Egy önkormányzati ingatlan tetőszerkezete megrongálódott, csúcsfala megrepedt, kéménye megdőlt és omlásveszélyessé vált. Adony üdülőövezete víz alá került. Az itt nyaraló turistacsoport tagjainak a polgármester befogadó helyet alakított ki a művelődési házban. A megemelkedett vízszint miatti kimenekítés során többen elveszítették személyi okmányaikat. Részükre a Dunaújvárosi Járási Hivatal munkatársai nyújtottak segítséget – egyébként a mentőfeladatokból is kivették a részüket a dunaújvárosi járási mentőszervezet tagjai is.

A kialakult feltételezett helyzet komplex, összehangolt beavatkozást igényelt, amely magában foglalta az árvízvédelmi tevékenységet, a viharkárok felszámolását, a veszélyes épületszerkezetek bontását. Az élet-, baleset- és vagyonvédelmi feladatok a mentőszervezetek párhuzamosan hajtották végre, és részt vettek a Magyar Vöröskereszt és a Magyar Honvédség Sipos Gyula 6. Területvédelmi Ezred önkéntesei is. Fontos adalék, hogy a gyakorlat egyben értékteremtő beavatkozás is volt, hiszen a kastélyparkban azokat a fákat, illetve elszáradt, lehasadt ágakat távolították el és darabolták fel motoros láncfűrésszel, amelyek elöregedtek, korhadtak, és egy vihar során valós balesetveszélyt jelenthettek volna.
(Fotó: BM OKF Médiaszerver)