Sorozatunk immár harmadik, a "pályázatfigyelő" kör utolsó állomása a zöld infrastruktúra fejlesztésére koncentrál, méghozzá újabb az EU-s finanszírozású program révén. Az URBACT DARING Cities projekt bemutatása mellett zárszóként a város zöld jövőképe nyer kontúrt.
A város zöldítését (radikálisabban fogalmazva: visszavadítását) célzó EU-s programok bemutatásának sorát az URBACT DARING Cities elnevezésű program zárja, stílszerűen: a múlt és a jövő „találkozik” ebben a történetben.
Fedezzük fel újra értékeinket!
Ez a nemzetközi projekt ugyanis a városi örökség és a zöld infrastruktúra újrafelfedezését célozza, hangsúlyozta kérdésünkre Szabó Zsolt gazdasági és koordinációs ügyekért felelős alpolgármester:
– A projekt keretében Dunaújváros az épített és a természeti örökség digitális és közösségi alapú bemutatására helyezte a hangsúlyt. A kezdeményezés jelentős eredménye a városi fakataszter létrehozása lesz, de szerepel benne a Duna-parti szoborpark bemutatása, valamint a város – szakmai berkekben immár nemzetközi hírű – szocreál tanösvényének digitális fejlesztése is. A program szép eredmények sorával kecsegtet – személy szerint azt tartom ezek közül a legfontosabbnak, hogy a városi identitás erősítését összekapcsolja a fenntartható városfejlesztéssel. Őszintén hiszek benne, hogy az épített és kulturális örökség, a zöld infrastruktúra, valamint a digitális innováció együttes alkalmazása új perspektívát nyit Dunaújváros fejlődése számára.
Tételes tervekkel
A program meghatározó elemeként említett fakataszter segítségével első alkalommal válik lehetővé a város faállományának egységes, digitális nyilvántartása. A rendszer nemcsak a városüzemeltetési feladatok tervezését támogatja, hanem hosszú távon segíti a faállomány egészségi állapotának nyomon követését, a pótlások tervezését – így a városi zöld infrastruktúra tudatos fejlesztését is.
A Dunaújvárosi Szoborpark bemutatása is fontos tényezője a programnak: az alkotásokhoz kihelyezendő QR-kódok segítségével a látogatók mobiltelefonjukon keresztül érhetik el az egyes művek történetét, az alkotók bemutatását, illetve a szobrokhoz kapcsolódó egyéb információkat. A fejlesztés új lendületet adhat a kortárs művészeti szcénában szintén egyedülálló – és a Duna-part hátterével, kulisszájával a zöld értékek fontosságára is reflektáló – Szoborpark népszerűsítésének. Fontos tényező, hogy a programelem modern és interaktív módon kapcsolja össze a kulturális örökséget a digitális technológiákkal.
Szintén a DARING Cities projekt eredményeként valósult meg a szocreál tanösvény digitális fejlesztése. Az állomásokon elhelyezett QR-kódok segítségével a látogatók városunk építészeti örökségéről tájékozódhatnak, megismerve a város alapításának történetét, valamint a szocialista-realista építészet helyi emlékeit. A fejlesztés hozzájárul ahhoz, hogy a város egyedi építészeti karaktere és történelmi öröksége a lehető legszélesebb körben ismertté váljon.
A város zöld jövőképe
Az elmúlt hetekben bemutatott három projekt együttesen olyan átfogó városfejlesztési folyamatot alkot, amely egyszerre szolgálja a biodiverzitás növelését, a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodást, de egyúttal lehetőséget teremt a lakossági részvétel erősítésére, valamint a városi identitás fejlesztésére.
A BiodiverCity megalapozta a stratégiai szemléletet, a LIFE SeedNEB konkrét természetalapú beruházásokat valósít meg, míg a DARING Cities a város természeti és kulturális értékeinek korszerű bemutatásával járul hozzá a város fejlődéséhez, emelte ki a programok kapcsán Szabó Zsolt:
– Meggyőződésem, hogy az EU-s programok egyszerre szolgálják az értékteremtés és az értékőrzés nemes feladatát – e projektek eredményeként ugyanis Dunaújváros olyan európai mintavárossá válhat, amely sikeresen ötvözi épített és kulturális örökségét, természeti értékeit és innovatív városfejlesztési megoldásait, mindezt ráadásul az élhető város, a fenntartható, zöld jövő érdekében.
Folytatjuk; sorozatunk bevezetőjét itt találja, első részét itt olvashatja, a második felvonást itt közöltük!
(Fotó: Végh Zoltán)
