Újabb európai uniós fejlesztés valósult meg Dunaújvárosban, amely a város épített örökségének bemutatását emeli új szintre. A szocreál tanösvény digitális bővítésével a helyi történetek, várostörténeti mérföldkövek immár okostelefonon keresztül is életre kelnek.
Az URBACT DARING Cities program keretében megvalósuló fejlesztés egyszerre őrzi a múlt értékeit és mutat irányt a jövő városfejlesztési szemléletének.
Digitális örökség
Szabó Zsolt gazdasági és koordinációs ügyekért felelős alpolgármester mutatta be a nyertes európai uniós pályázatokhoz kapcsolódó legújabb fejlesztést, amelynek középpontjában Dunaújváros építészeti örökségének korszerű bemutatása áll. Az alpolgármester hangsúlyozta: fontos, hogy a város büszke legyen a múltjára, hiszen csak azokra az értékekre lehet biztos jövőt építeni, amelyeket ismerünk és megbecsülünk.
Ennek szellemében újult meg a szocreál tanösvény, amely immár digitális tartalmakkal is segíti a város történetének felfedezését.
QR-kódok
A fejlesztés részeként a tanösvény több állomásán – köztük a Május 1. utcában található épületeknél – új QR-kódok kerültek a már meglévő ismertetőtáblák mellé. Az érdeklődők így nemcsak azt tudhatják meg, hogy egy-egy épület mikor épült, ki tervezte, vagy milyen építészeti stílust képvisel, hanem mobiltelefonjuk segítségével részletesebb digitális tartalmakat is elérhetnek. A történetek, archív információk és háttéranyagok egyetlen beolvasással megelevenednek, így a város múltja interaktív módon válik mindenki számára elérhetővé.
Az alpolgármester elmondta, hogy ezek az első ilyen fejlesztések, de a jövőben további helyszíneken is megjelenhetnek hasonló QR-kódos információs pontok, így segítve a tájékozódást mindenkinek, aki teleülésünk története – és ezen belül az európai viszonylatban is különleges szocreál építészeti örökség – iránt érdeklődik.
Európai projekt
Mint összeállításunk elején már olvashatták, a beruházás az URBACT DARING Cities program részeként valósult meg, amely Dunaújváros épített és természeti örökségének korszerű, digitális bemutatását tűzte ki célul. A projekt egyik legfontosabb eleme a városi fakataszter létrehozása, amely első alkalommal biztosít egységes, digitális nyilvántartást a település faállományáról. A rendszer hosszú távon támogatja a zöldfelületek tudatos fejlesztését, a fák állapotának nyomon követését és a városüzemeltetési feladatok tervezését.
Emellett megújult a Dunaújvárosi Szoborpark bemutatása is, ahol szintén QR-kódok segítik az alkotások és alkotóik megismerését. A program jól példázza, miként kapcsolható össze a kulturális örökség megőrzése, a digitális innováció és a fenntartható városfejlesztés, miközben erősíti Dunaújváros identitását, és nem utolsósorban hozzájárul ahhoz, hogy a város múltjának értékei a következő generációk számára is könnyen hozzáférhetők legyenek.
Fotók: Végh Zoltán
