Rendkívül szélsőséges időjárással vonul be a meteorológiai történelemkönyvekbe a 2026-os nyár. A HungaroMet Zrt. legfrissebb elemzése alapján az elmúlt évszak nemcsak a második legmelegebb nyár lett 1901 óta, de az elmúlt több mint egy évszázad legszárazabb három hónapját élte meg az ország.
A mérések kezdete óta eltelt 125 év adatsorait vizsgálva szembetűnő, hogy a klímaváltozás hatásai egyre intenzívebben sújtják a Kárpát-medencét. A 2026-os nyár középhőmérséklete országos átlagban 23,43 °C volt, ami 2,59 fokkal haladta meg az 1991–2020-as időszak éghajlati normálját. Ennél melegebb évszakot csupán 2024-ben regisztráltak hazánkban. Az ország északi területein azonban még a két évvel ezelőtti csúcsot is sikerült felülmúlni: ott a 2026-os vált az eddigi legmelegebb nyárról szólórekorderré.
A nyári hónapok közül az augusztus döntött egyedülálló rekordot: 3,7 fokos pozitív anomáliájával a mérések kezdete óta mért legmelegebb augusztus és egyben a legmelegebb önálló hónap lett Magyarországon. A tartós hőséghullámok során a hőmérő higanyszála több alkalommal is átlépte a 40 fokos lélektani határt, sőt az országos abszolút maximumhőmérséklet rekordja is megdőlt. Az Alföld középső és déli részein az évszakos középhőmérséklet a 24 fokot is meghaladta, 20 fok alatti átlagértékeket pedig kizárólag az Északi-középhegység legmagasabb csúcsain mértek.
A perzselő hőséget súlyosbította a szinte folyamatos, drámai csapadékhiány. A nyár folyamán mindössze 74,1 mm csapadék hullott az országban, ami a sokéves átlag alig 36 százaléka. Ez az érték közel 30 milliméterrel marad el az eddigi legszárazabbként számon tartott 1952-es nyár rekordjától. A szárazság az ország területének közel 60 százalékát közvetlenül érintette, ahol szintén rekordszegény csapadékösszegeket regisztráltak.
Míg a legcsapadékosabb Barcson 230,5 mm-t regisztráltak, addig a legszárazabb Nagykőrösön mindössze 19,6 mm eső esett az egész évszak során. Az ország középső területein és az Alföldön sokfelé még a 40 millimétert sem érte el a három hónap alatt lehullott csapadék mennyisége. Az idei nyár meteorológiai mérlege így nemcsak a szakemberek számára figyelmeztető jel, hanem az agrárium és a vízkészlet-gazdálkodás számára is súlyos kihívásokat vetít előre.
