1989. október 20-án az Országgyűlés törvényben mondta ki a Munkásőrség megszüntetését. Az 1956-os forradalom leverése után létrehozott fegyveres testület felszámolása a magyarországi rendszerváltás egyik meghatározó eseményévé vált.
Harminchét évvel ezelőtt, 1989. október 20-án történelmi döntést hozott a magyar Országgyűlés: elfogadta a Munkásőrség megszüntetéséről szóló törvényt. Ezzel lezárult a szocialista korszak egyik jellegzetes szervezetének több mint három évtizedes története.A Munkásőrséget 1957-ben, az 1956-os forradalom leverését követően hozták létre. Feladata a kommunista párt hatalmának védelme és a fennálló politikai rendszer támogatása volt. A testület tagjai jellemzően önkéntes szolgálatot teljesítettek, miközben a szervezet szoros kapcsolatban állt az állampárttal.
Az 1980-as évek végére Magyarországon felgyorsultak a politikai változások. A többpártrendszer kialakulása és a demokratikus átalakulás következtében egyre többen követelték a Munkásőrség felszámolását.Az Országgyűlés végül az 1989. évi XXX. törvénnyel kimondta a szervezet megszűnését. A döntés jogutód nélküli felszámolást jelentett, amelynek során rendezni kellett az állomány helyzetét, valamint át kellett adni a felszereléseket és az ingatlanokat. A Magyar Néphadsereg október 23-án átvette a Munkásőrség több száz objektumának őrzését. A felszámolás további feladatait az év végéig hajtották végre.A Munkásőrség megszüntetése a rendszerváltás fontos állomása volt. A döntés egy olyan korszak lezárását jelezte, amelyben a politikai hatalom saját fegyveres szervezettel is rendelkezett.