A gyermekek visszatérő, nehezen csillapítható dühkitörései mögött nem feltétlenül nevelési probléma áll: ADHD, autizmus vagy szorongás is meghúzódhat a háttérben. Szakértők szerint akkor érdemes szakemberhez fordulni, ha a kitörések hetente többször jelentkeznek és elhúzódnak.
A GEM Tanulási Központ sajtóközleménye és dr. Bohács Krisztina intelligenciakutató rámutat, hogy a dühkitörések mögött gyakran az érzelemszabályozási nehézség és az idegrendszeri túlterhelődés áll. Bár a kisgyermekkori hiszti természetes, figyelmeztető jel lehet, ha a rohamok 15–25 percnél tovább tartanak, vagy már a tanulást és a családi kapcsolatokat is rontják. A szakember óva int az azonnali büntetéstől vagy megszégyenítéstől, helyette az ingerek csökkentését javasolja. A klinikai diagnózisok emelkedése mögött nem új járvány, hanem a hatékonyabb felismerés és a csökkenő megbélyegzés áll.
A tájékoztató hangsúlyozza, hogy a magyar általános iskolák többsége még nincs kellően felkészülve a neurodivergens gyerekek támogatására, pedig a kiszámítható rutinok sokat segítenének. Az ADHD kezeléséhez összetett, több területet átfogó támogatás szükséges: a kognitív fejlesztés, a szülőtréning és szükség esetén a gyógyszeres terápia egyaránt része a folyamatnak. Októberben, az ADHD tudatosításának hónapjában a szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy a kiszámítható napirend és a korai fejlesztés jelentősen javíthatja az érintett gyermekek életminőségét.
Fotó: GEM Tanulási Központ
